Az Európai Unió beáldozza polgárai jólétét, hogy csatlakoztassa a felkészületlen Ukrajnát

Ukrajna felvétele az Európai Unióba számos gazdasági kockázattal jár, de ahogy ezt is, úgy azt is figyelmen kívül hagyja az unió vezetése, hogy a polgárok többsége nem támogatja jelenleg az unió bővítését. Még a leginkább egyetértő lengyeleknél is a lakosság fele ellene van Ukrajna gyors felvételének. Az esetleges keleti bővítés mind az EU-s, mind a magyar gazdaságra beláthatatlan terheket róna, mivel az ukrán gazdaság állapota katasztrofális, a folyamatos brüsszeli és amerikai tőkeinjekciók ellenére is.

Forrás: AFP

Az ukrán gazdaságot teljesen átszövő korrupcióra már a Transparenscy International 2024-es összeállítása is felhívta a figyelmet. De erről beszélt Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke is, amikor óvatosságra intett: „Ukrajna nem áll készen a tagságra. Gazdasága még nincs felkészülve arra, hogy teljes mértékben integrálódjon az európai belső piacba. Ukrajna államszerkezete még nem tükrözi teljes mértékben az alapvető európai értékeket. Ukrajnában még mindig korrupció van” – írja elemzésében a Tényellenőr.hu. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke (Fotó: AFP)

Miközben a német gazdaságot is parkolópályára állította a háború következtében kialakult helyzet, az EU befolyásos német vezetői továbbra sem a közösség gazdaságának felpörgetését tartják szem előtt, hanem öntik a pénzt a háborúba és a tagságra felkészületlen Ukrajna lyukas zsebeibe. 

Németország súlyos strukturális nehézségekkel néz szembe. Az orosz–ukrán háború és a szankciós politika hatására egyre világosabbá válik, hogy működésképtelennek tűnik az a német modell, amely az olcsó orosz energiára és a fejlett német technológiára épül. Ehhez jött az a gazdaságpolitika, amely a zöldszempontokat érvényesítette a pragmatikus szempontok ellenében – foglalta össze a Világgazdaság is.  

Ömlik a pénz Ukrajnába az EU-ból is

Számszerűsítve az adatokat, hogy mégis mekkora összegek vándorolnak keleti szomszédunkhoz, a Tényellenőr összegezte: 

• 122 milliárd amerikai dollárt különített el az Egyesült Államok Ukrajna számára,
• 121 milliárd dollárt biztosítottak 2025 márciusáig az Európai Unió tagállamai és az uniós intézmények, a menekültekre fordított összegekkel együtt 252 milliárdot,
• 191 milliárd euróra emelkedik idén az EU támogatásainak összege. 

Ha teljes jogú taggá válna Ukrajna, hatalmas összegeket igényelne a kohéziós és agrártámogatási alapokból, ez pedig rontaná a többi ország esélyét a források hozzáféréséhez. Becslések szerint évente több tíz milliárd eurót kellene az EU-nak Ukrajna felzárkóztatására fordítani, ami más tagállamok – különösen a jelenlegi nettó kedvezményezettek – támogatásának csökkentéséhez vezethet.

Mennyibe fog kerülni Ukrajna csatlakozása ?

A Magyar Külügyi Intézet számításai szerint Ukrajna tervezett uniós csatlakozása a következő öt évre nagyjából 2,5 ezermilliárd eurójába kerülne az uniónak, ez fejenként kétmillió forintos kiadást jelentene Magyarországon. 

Ukrajna csatlakozásához, felfegyverzéséhez és újjáépítéséhez 48,1 milliárd eurót kellene adni Magyarországonk a következő öt évben, ami hazánk 2023-as költségvetésének 68 százaléka. 

Érdemes a mérleg másik oldalára tenni, hogy az Európai Uniós országok átlagos államadóssága a GDP-hez viszonyítva 2024-ben 81 százalékon állt, nominálisan pedig 13,3 billió (milliószor millió) euróra nőtt 2024-re, ami minden idők legmagasabb értéke – hívja fel a figyelmet az elemző. 

A legnagyobb veszély a mezőgazdaság versenyképességét fenyegeti, a hatalmas ukrán termőterületek, és a gyenge ellenőrzési rendszerek miatt a versenyelőny az ukrán gazdák kezébe kerülhet. Ez ellehetetlenítené a blokk tagállamait és az európai vidéki közösségek jövője is veszélybe kerülne, ezt már a nyugati-országokban élő gazdák is megértették.

Ukrajna alacsony GDP-je és háborús helyzete miatt nagy kedvezményezettje lenne az EU támogatási alapjainak (kohéziós alap, agrártámogatás). Ez más nettó kedvezményezett országoktól (például Magyarország, Lengyelország, Románia) elvonná a forrásokat. Ha emiatt csökkennek az egyes tagállamok fejlesztési lehetőségei, ott érezhető lehet a lassuló életszínvonal-emelkedés.