Ukrajna közös piacra történő belépését sürgeti Brüsszel

Az Európai Parlament jövő heti plenáris ülésén egy látszólag technikai, valójában súlyos politikai következményekkel járó kérdésről tárgyal. A kezdeményezés célja az, hogy Ukrajna az EU-csatlakozás előtt belépjen a közös piacra. A terv megvalósulása ártana a magyar embereknek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Forrás: AFP

A háttérben egy zöldpárti kezdeményezés áll, amely a belső piac megújítását célzó határozati javaslatban egy új típusú „innovációs együttműködést” vázol fel Kijev számára. A terv azonban nemcsak a magyar gazdaságot fenyegeti, hanem az egész uniós integrációs rendszer alapelveit is megkérdőjelezi. Ukrajna közös uniós piacba való integrálását egyértelműen nem racionális érvek, hanem politikai akarat vezérli.

Brüsszel Ukrajna közös piacba való bevonását sürgeti
(Fotó: AFP)

Zöldpárti kezdeményezéssel akarják felvenni Ukrajnát a közös piacba

A vitára bocsátott dokumentumokat Anna Cavazzini, az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának (IMCO) zöldpárti elnöke jegyzi. A határozati javaslat több ponton is sürgeti az uniós piac versenyképességének javítását, de a 36. pontban radikális irányt vesz: 

Innovatív, kiegészítő és rugalmas együttműködés Ukrajnával, amely Ukrajna fokozatos integrációját célozza az EU egységes piacába a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan.

Ez tehát egyértelmű politikai szándékot fogalmaz meg, mégpedig azt, hogy Ukrajna már a tagság elnyerése előtt kapjon teljes jogú hozzáférést az uniós piachoz.

Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra

Az Európai Unió egységes belső piaca a négy alapszabadságon – az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlásán – alapul. 

Ehhez minden tagjelölt országnak szigorú jogi, gazdasági és intézményi feltételeket kell teljesítenie. 

Ukrajna azonban jelenleg egyik csatlakozási fejezetet sem zárta le, sőt, még az átvilágítási („screening”) szakaszban van, miközben továbbra is háborús állapotok uralkodnak, magas a korrupció, gyenge az igazságszolgáltatás és hiányos a jogharmonizáció.

 A gyorsított piacra léptetés tehát nemcsak az érdemalapú bővítési logikát írná felül, hanem veszélyes precedenst is teremtene, amely aláásná a jogi kohéziót és a tagállamok egyhangú döntéshozatalát.

Magyarország lenne az egyik legnagyobb vesztes

Ha Ukrajna a teljes jogi és intézményi felkészültség nélkül válna az egységes piac részévé, az a magyar mezőgazdaságot, élelmiszeripart és könnyűipart is súlyosan érintené. 

A szabályozási különbségek miatt ukrán termékek áraszthatnák el a piacot, amely különösen a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat hozná lehetetlen helyzetbe.

A magyar piac elveszítené vámvédelmét, miközben a jogharmonizáció hiánya miatt a verseny tisztasága sem lenne biztosított. 

A munkaerőpiacon is jelentős feszültségek keletkezhetnek. A személyek szabad mozgásának korai kiterjesztése újabb migrációs hullámot indíthatna el, amely leszorítaná a béreket, különösen az alacsony képzettséget igénylő ágazatokban.

Ukrajna nem felel meg az uniós normáknak

Ukrajna számos területen – így az élelmiszer-biztonság, környezetvédelem, állatjóléti szabályozás terén – nem felel meg az uniós normáknak. Az unióban nem engedélyezett növényvédő szerek használata, vagy az állatjóléti előírások figyelmen kívül hagyása súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet a magyar fogyasztókra nézve. 

Emellett az ukrán termékek vámmentes beáramlása bevételkiesést jelentene a magyar költségvetésnek, illetve olcsó konkurenciát a magyar vállalatoknak.

Brüsszel ki akarja játszani az egyhangú döntéshozatal intézményét

Az Európai Parlament politikai határozata ugyan nem kötelező érvényű, de lehetőséget teremt a bizottságnak arra, hogy egyes uniós programokban – például a Horizon Europe vagy a Digital Europe – teljes hozzáférést adjon Ukrajnának, akár a tagállamok egyhangú döntése nélkül. Ezek szabályait ugyanis gyakran minősített többséggel módosítják, így megkerülhető a vétójog. Petri Bernadett, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője szerint ez egy újabb lépés a tagállami egyhangúság kicselezésére.

Az Európai Uniónak tanulnia kellene a saját hibáiból, hiszen a tagállamok kijátszásának árán áterőltetett uniós intézkedés szétfeszíti az EU döntéshozatalát és menthetetlenül szétveri az európai együttműködést.

– fogalmazott.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)