Milyen Ukrajnát örököl Európa?

Folyamatosan zajlanak az események Ukrajna körül, miközben a háború és az EU-csatlakozás kérdése is új szakaszba lép. A Magyar Külügyi Intézetben tartott előadáson Demkó Attila, ifj. Debreceni Mihály és Siklósi Péter elemezték, milyen Ukrajna várhat Európára a háború lezárulta után.

Fotó: - Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi miniszté

A Magyar Külügyi Intézet Ukrajna témájában tartott előadásán három szakértő, Demkó Attila, ifj. Debreceni Mihály és Siklósi Péter beszélgettek arról, hogy mire számíthatunk a háború után. Ukrajna rengeteg belső problémával küzd, amiknek a megoldásához elengedhetetlen a külső segítség.

Ukrajna nem lesz NATO-tag (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

Ukrajna nem lesz a NATO tagja

Siklósi Péter szerint a békefolyamat természeténél fogva egy alkudozás. A felek kezdetben maximális követeléseikkel állnak elő, majd fokozatosan engednek. Bár a jelenlegi tárgyalási folyamat nem feltétlenül vezet végleges megállapodáshoz, az irányvonalak már körvonalazódnak. 

Várhatóan a tűzszüneti vonal a jelenlegi front mentén húzódik majd, Ukrajna pedig nem lesz a NATO tagja.

Siklósi rámutatott, hogy bár Ukrajnának joga lesz erős hadsereget fenntartani, az annak finanszírozására szükséges támogatás kérdéses. Nyugati segítségre és amerikai befektetésekre számíthatnak, például az atomerőművekbe való betársulás formájában. Ugyanakkor kérdéses, hogy a Dnyepertől nyugatra lesznek-e csapatok a hajlandók koalíciója részéről. 

Az ukrán hadsereg helyzete egyre romlik

Demkó Attila hangsúlyozta, hogy mind az ukrán, mind az orosz hadsereg jelentős fejlődésen ment keresztül. 

Bár az eszközeik nem érik el a nyugati színvonalat, a drónok szerepe döntővé vált a háború menetében. 

Az ukrán hadsereg helyzete ambivalens. Vannak kiváló és kifejezetten gyenge alakulatok is.

Demkó szerint a háború végére Ukrajna ugyan megmarad és erős hadsereget tart fenn, ám a megegyezés feltételei sokkal rosszabbak lesznek, mint 2022-ben voltak. Kiemelte, hogy becslései szerint legalább kétszázezer ukrán katona halt meg eddig, ami óriási emberi veszteség.

Az állam kontrollálja a médiát

Ifj. Debreceni Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajnában rendkívül erős állami médiakampány zajlik, amely szerint Ukrajna Európát védi, és az EU-csatlakozás küszöbén áll. Ez a propaganda már a Majdan után elkezdődött, azóta pedig azt sugallják ezek a szócsövek, hogy csak az oroszok legyőzésével érhetik el céljaikat. 

Debreceni szerint Ukrajna felbontotta a társadalmi szerződését állampolgáraival, amit a kényszersorozások is tükröznek.

Megemlítette, hogy ismerősét, akit szintén az utcán fogtak el, 2000 dollárért engedték el a sorozótisztek, ám emiatt dezertőrnek számít, így veszélyben van. Debreceni beszámolt úgynevezett bankkártyaszázadokról is. 

A katonák bankkártyáját a parancsnokok veszik át, hogy felvegyék a fizetésüket. Az érintett katonák papíron a fronton vannak, valójában azonban nincsenek.

A háború utáni válságok veszélye

Demkó Attila a délszláv háború tapasztalataira utalva hangsúlyozta, hogy sok probléma áttolódik a háború utáni időszakra. A fronton a fizikailag épen maradt katonák is súlyos mentális sérüléseket szenvednek el, aminek következtében megnehezül a reintegrációjuk a civil életbe. Ez megnöveli annak az esélyét, hogy belőlük zsoldosok vagy bűnözők lesznek a háború után. Emellett rengeteg drog és alkohol van jelen a harctéren, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Demkó figyelmeztetett, hogy Európa sem engedheti meg magának, hogy a felfegyverzett veteránok európai bandákba szivárogjanak be. 

Nagyon nehéz lesz a békére való áttérés, és remélem, hogy ebben Európa segítséget tud nekik nyújtani

– mondta. Hozzátette, hogy orosz oldalon hasonló tendenciákra lehet számítani, azonban a két ország lakosságának méretbeli különbségei csökkentik a probléma nagyságát Oroszországban. Ettől függetlenül számít arra, hogy a Wagner-csoport létszáma drasztikusan megnő a háború után.

A veteránok tömegeit képtelenség integrálni a civil életbe

Debreceni Mihály szerint ennyi veterán integrációja a civil életbe szinte lehetetlen. Bár Ukrajnában ma már sokan élnek protézisek gyártásából, a legtöbb sérült katona nem engedheti meg magának ezeket, így ők koldusbotra jutnak. 

A visszatérő férfiak súlyos mentális problémái miatt rengeteg házasság megy tönkre, miközben számos menekült Nyugaton alapított új családot. Ukrajna társadalmi szövete így darabjaira hullott.

Siklósi Péter a nyugat cinizmusára mutatott rá. Kevés pénzért és fegyverért cserébe fárasztják Oroszországot, miközben az ukrán népesség kivándorlása gazdasági és demográfiai haszonnal jár a Nyugat számára. Demkó Attila is egyetértett azzal, hogy Ukrajna EU-csatlakozása tovább súlyosbíthatja a kivándorlást és Romániához hasonlóan milliók hagyhatják el az országot. Ukrajna demográfiai összeomlása már most a világ legrosszabb születésszámait produkálja. Debreceni egyetértett, majd hozzátette:

Napi szinten százak próbálják elhagyni az országot, azonban mindenhol drónok cikáznak és robotok fektetik a szögesdrótot.

Kárpátalján még a települések közötti mozgás is korlátozott az ellenőrzőpontok miatt. Véleménye szerint az emberek többsége mielőbb vissza akar térni a normalitáshoz, a kárpátaljai magyarság megmaradása pedig azon múlik, hogy milyen hamar sikerül lezárni a háborút.

Gazdasági érdekek és a nyugati támogatás határai

Siklósi Péter beszélt a „háború vámszedőiről” is. 

Az építkezési vállalkozók és az ukrán földeket felvásárlók rengeteg pénzt kerestek, és még fognak is keresni. 

Megfigyelése szerint az oroszok sokkal inkább Ukrajna NATO-tagsága, mintsem EU-tagsága ellen tiltakoznak, mert úgy vélik, az utóbbi szétverné az uniót.

A jövőbeli pénzügyi támogatásokról Siklósi elmondta, hogy jelenleg még képesek a nyugati országok pénzelni Ukrajnát, de a migrációs problémák, a romló európai versenyképesség és a Donald Trump által indított gazdasági átrendeződés miatt ez a képesség nem végtelen. A gyorsított EU-csatlakozás súlyos belső feszültségeket keltene az EU-ban, mivel például az agrártámogatások jelentős részét Ukrajna kapná.

Ukrajna továbbra is súlyos teher marad

Demkó Attila összegzése szerint Ukrajna a háború után kisebb lesz területi és népességi szempontból, miközben Európa hatalmas társadalmi feszültségeket örököl. 

Európa és Ukrajna számára is tragédia, ami történt. Mindenki veszített

– fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az európai elit sok hibát követett el, amit jelenleg nem ismernek be, de a háború következményeit még sokáig érezni fogjuk. Siklósi Péter optimistább hangot ütött meg. Szerinte egy tűzszünet nagy fellelkesülést okozna az ukránok körében, azok, akiket nem nyomorított meg a háború pedig vissza tudnának térni a normális élethez. 

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha Nyugatról vagy Ukrajnán belülről revansvágyat táplálnak, az megnehezítheti a megbékélést.

Debreceni Mihály zárásként hangsúlyozta, hogy Ukrajnát pacifikálni kell a normális társadalmi élet helyreállítása érdekében. Ha ez nem sikerül, akkor az Európára zúduló problémák súlyos következményekkel járhatnak. Mindazonáltal örömét fejezte ki, hogy a sok nehézség ellenére nem kell temetni a kárpátaljai magyarságot, hiszen ők rendkívül szívós és kitartó emberek.

Borítókép: Siklósi Péter, ifj. Debreceni Mihály,  Demkó Attila és Seremet Sándor a Magyar Külügyi Intézetben (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)