Milyen Ukrajnát örököl Európa?

Folyamatosan zajlanak az események Ukrajna körül, miközben a háború és az EU-csatlakozás kérdése is új szakaszba lép. A Magyar Külügyi Intézetben tartott előadáson Demkó Attila, ifj. Debreceni Mihály és Siklósi Péter elemezték, milyen Ukrajna várhat Európára a háború lezárulta után.

Fotó: - Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi miniszté

Bár az eszközeik nem érik el a nyugati színvonalat, a drónok szerepe döntővé vált a háború menetében. 

Az ukrán hadsereg helyzete ambivalens. Vannak kiváló és kifejezetten gyenge alakulatok is.

Demkó szerint a háború végére Ukrajna ugyan megmarad és erős hadsereget tart fenn, ám a megegyezés feltételei sokkal rosszabbak lesznek, mint 2022-ben voltak. Kiemelte, hogy becslései szerint legalább kétszázezer ukrán katona halt meg eddig, ami óriási emberi veszteség.

Az állam kontrollálja a médiát

Ifj. Debreceni Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajnában rendkívül erős állami médiakampány zajlik, amely szerint Ukrajna Európát védi, és az EU-csatlakozás küszöbén áll. Ez a propaganda már a Majdan után elkezdődött, azóta pedig azt sugallják ezek a szócsövek, hogy csak az oroszok legyőzésével érhetik el céljaikat. 

Debreceni szerint Ukrajna felbontotta a társadalmi szerződését állampolgáraival, amit a kényszersorozások is tükröznek.

Megemlítette, hogy ismerősét, akit szintén az utcán fogtak el, 2000 dollárért engedték el a sorozótisztek, ám emiatt dezertőrnek számít, így veszélyben van. Debreceni beszámolt úgynevezett bankkártyaszázadokról is. 

A katonák bankkártyáját a parancsnokok veszik át, hogy felvegyék a fizetésüket. Az érintett katonák papíron a fronton vannak, valójában azonban nincsenek.

A háború utáni válságok veszélye

Demkó Attila a délszláv háború tapasztalataira utalva hangsúlyozta, hogy sok probléma áttolódik a háború utáni időszakra. A fronton a fizikailag épen maradt katonák is súlyos mentális sérüléseket szenvednek el, aminek következtében megnehezül a reintegrációjuk a civil életbe. Ez megnöveli annak az esélyét, hogy belőlük zsoldosok vagy bűnözők lesznek a háború után. Emellett rengeteg drog és alkohol van jelen a harctéren, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Demkó figyelmeztetett, hogy Európa sem engedheti meg magának, hogy a felfegyverzett veteránok európai bandákba szivárogjanak be. 

Nagyon nehéz lesz a békére való áttérés, és remélem, hogy ebben Európa segítséget tud nekik nyújtani

– mondta. Hozzátette, hogy orosz oldalon hasonló tendenciákra lehet számítani, azonban a két ország lakosságának méretbeli különbségei csökkentik a probléma nagyságát Oroszországban. Ettől függetlenül számít arra, hogy a Wagner-csoport létszáma drasztikusan megnő a háború után.

A veteránok tömegeit képtelenség integrálni a civil életbe

Debreceni Mihály szerint ennyi veterán integrációja a civil életbe szinte lehetetlen. Bár Ukrajnában ma már sokan élnek protézisek gyártásából, a legtöbb sérült katona nem engedheti meg magának ezeket, így ők koldusbotra jutnak. 

A visszatérő férfiak súlyos mentális problémái miatt rengeteg házasság megy tönkre, miközben számos menekült Nyugaton alapított új családot. Ukrajna társadalmi szövete így darabjaira hullott.

Siklósi Péter a nyugat cinizmusára mutatott rá. Kevés pénzért és fegyverért cserébe fárasztják Oroszországot, miközben az ukrán népesség kivándorlása gazdasági és demográfiai haszonnal jár a Nyugat számára. Demkó Attila is egyetértett azzal, hogy Ukrajna EU-csatlakozása tovább súlyosbíthatja a kivándorlást és Romániához hasonlóan milliók hagyhatják el az országot. Ukrajna demográfiai összeomlása már most a világ legrosszabb születésszámait produkálja. Debreceni egyetértett, majd hozzátette:

Napi szinten százak próbálják elhagyni az országot, azonban mindenhol drónok cikáznak és robotok fektetik a szögesdrótot.

Kárpátalján még a települések közötti mozgás is korlátozott az ellenőrzőpontok miatt. Véleménye szerint az emberek többsége mielőbb vissza akar térni a normalitáshoz, a kárpátaljai magyarság megmaradása pedig azon múlik, hogy milyen hamar sikerül lezárni a háborút.

Gazdasági érdekek és a nyugati támogatás határai

Siklósi Péter beszélt a „háború vámszedőiről” is. 

Az építkezési vállalkozók és az ukrán földeket felvásárlók rengeteg pénzt kerestek, és még fognak is keresni. 

Megfigyelése szerint az oroszok sokkal inkább Ukrajna NATO-tagsága, mintsem EU-tagsága ellen tiltakoznak, mert úgy vélik, az utóbbi szétverné az uniót.

A jövőbeli pénzügyi támogatásokról Siklósi elmondta, hogy jelenleg még képesek a nyugati országok pénzelni Ukrajnát, de a migrációs problémák, a romló európai versenyképesség és a Donald Trump által indított gazdasági átrendeződés miatt ez a képesség nem végtelen. A gyorsított EU-csatlakozás súlyos belső feszültségeket keltene az EU-ban, mivel például az agrártámogatások jelentős részét Ukrajna kapná.

Ukrajna továbbra is súlyos teher marad

Demkó Attila összegzése szerint Ukrajna a háború után kisebb lesz területi és népességi szempontból, miközben Európa hatalmas társadalmi feszültségeket örököl. 

Európa és Ukrajna számára is tragédia, ami történt. Mindenki veszített

– fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az európai elit sok hibát követett el, amit jelenleg nem ismernek be, de a háború következményeit még sokáig érezni fogjuk. Siklósi Péter optimistább hangot ütött meg. Szerinte egy tűzszünet nagy fellelkesülést okozna az ukránok körében, azok, akiket nem nyomorított meg a háború pedig vissza tudnának térni a normális élethez. 

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha Nyugatról vagy Ukrajnán belülről revansvágyat táplálnak, az megnehezítheti a megbékélést.

Debreceni Mihály zárásként hangsúlyozta, hogy Ukrajnát pacifikálni kell a normális társadalmi élet helyreállítása érdekében. Ha ez nem sikerül, akkor az Európára zúduló problémák súlyos következményekkel járhatnak. Mindazonáltal örömét fejezte ki, hogy a sok nehézség ellenére nem kell temetni a kárpátaljai magyarságot, hiszen ők rendkívül szívós és kitartó emberek.

Borítókép: Siklósi Péter, ifj. Debreceni Mihály,  Demkó Attila és Seremet Sándor a Magyar Külügyi Intézetben (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)