Az ukrán államot már a háború előtt is átszőtte a korrupció, de 2022 februárja, vagyis az orosz invázió kezdete óta egyre súlyosabb visszaélésekre derül fény. A háborús konfliktusban kiszolgáltatottá válik az ország a külföldi szereplőknek, hiszen az infrastruktúra elleni támadások miatt például az energiaellátást csak külső segítséggel tudják megoldani. Ennek azonban komoly ára van, az üzleti partnerek igyekeznek minél nagyobb hasznot húzni az ukránok szorult helyzetéből, az állami szervek vezető tisztviselői pedig gyakran a saját zsebükre dolgoznak. A legsúlyosabb visszaélések közül mutatunk néhány példát, amelyek jól megvilágítják az ukrajnai korrupció döbbenetes mértékét.
OLAF-vizsgálat leplezte le a százmillió eurós visszaélést
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2024 júniusában lezárta vizsgálatát egy 114 millió eurós (mai árfolyamon több mint 46 milliárd forintos), az Európai Unió által finanszírozott projekt kapcsán, amelynek célja áramfejlesztők beszerzése és Ukrajna áramszükségletekkel küzdő területeire történő szállítása volt. A projektet a Lengyel Stratégiai Tartalékok Kormányügynöksége (RARS) irányította. A vizsgálat súlyos szabálytalanságokat tárt fel a közbeszerzési eljárásokban, beleértve a túlárazást, a verseny hiányát és bizonyos vállalkozók indokolatlan előnyben részesítését. Az OLAF megállapította, hogy egyes vállalkozók akár 40 százalékkal magasabb árat számítottak fel, mint a beszerzési költségeik, és jelentős előlegeket kaptak megfelelő biztosítékok nélkül, ami komoly pénzügyi kockázatot jelentett az unió számára.
Ráadásul a RARS nem működött együtt az OLAF-fal a vizsgálat során, annak ellenére, hogy az uniós támogatási megállapodás alapján erre kötelezett lett volna. Az OLAF ajánlása szerint több mint 91 millió eurót kell visszafizetni, és további 22 millió eurót sikerült megóvni a helytelen felhasználástól. A vizsgálat folyamán az OLAF szorosan együttműködött a lengyel Központi Korrupcióellenes Hivatallal (CBA) és az Államügyészséggel, ami legalább három személy letartóztatásához vezetett.
Gyanús atomreaktor-beszerzés
Szintén a közelmúltban a The New York Times oldalán arról cikkeztek, hogy az ukrán törvényhozók atomreaktorok vitás beszerzését hagyták jóvá. Az ukrán parlament 2025 februárjában fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a kormány legalább 600 millió dollárért vásároljon meg két használaton kívüli, orosz gyártmányú atomreaktort Bulgáriától. Azt, hogyan akar lényegében barkácsolni egy atomerőművet Ukrajna, a Magyar Nemzet is részletesen bemutatta. A projektet a magas költségek, a tág időkeret, valamint a korrupció előtt megnyíló új kapuk miatt bírálták. A pénzmosás kockázata szempontjából aggasztó, hogy korrupciós esetek köthetők mind az ukrán energiaügyi minisztériumhoz, mind a vásárlást felügyelő állami vállalathoz, az Energoatomhoz. Az elmúlt hónapokban több vezető tisztviselőt és alkalmazottat tartóztattak le kenőpénz felvételének vádjával – írta a vezető amerikai lap.
A katonák élelmezésén is dollármilliókat kaszáltak
A Reuters április elején számolt be arról, hogy Ukrajnában korrupció miatt emelnek vádat egy nagy horderejű közbeszerzési ügyben. A hatóságok öt embert gyanúsítanak azzal, hogy emelt árakon rendeltek élelmet a hadsereg alakulatainak, ezáltal 2022 augusztusa és decembere között több mint 17 millió dollárnak (átszámítva nagyjából hétmilliárd forintnak) megfelelő összeget sikkasztottak el. A gyanúsítottak között szerepel a védelmi minisztérium egy korábbi osztályvezetője is. A korrupcióellenes hivatal szerint egyes termékeket két beszállító a piaci érték háromszorosa körüli áron biztosított. Az elsikkasztott összeget részben valószínűleg külföldi ingatlanok, köztük horvátországi szállodák vásárlására fordították. A probléma 2023 elején került a figyelem középpontjába, amikor az ukrán média felfedte, hogy a védelmi minisztérium túl sokat fizet az alapvető élelmiszerekért. A közfelháborodás miatt a minisztériumnak át kellett dolgoznia a beszerzési gyakorlatát. A nyomozati jelentés állítólag arra késztette a meg nem nevezett elkövetőket, hogy csökkentsenek bizonyos árakat, ezáltal 19 millió dollárt spóroltak meg az államnak.
A RFE/RL márciusban közölt cikket arról, hogy Ukrajna jelentős erőfeszítéseket tesz a korrupció felszámolására, különösen az orosz invázió okozta kihívások közepette. Az országban számos magas rangú tisztviselőt vádoltak meg korrupcióval, például Pavlo Kirilenkót, az Anti-Monopólium Bizottság vezetőjét, aki nem tudta igazolni családja 70 millió hrivnyás vagyonának eredetét.
(Folytatjuk)
