Atomerőmű-barkácsolásba kezd Ukrajna

Vajon hogyan kell atomerőművet építeni a háború közepén? Ezt próbálja bemutatni a szomszédos Ukrajna, ráadásul úgy, hogy egyelőre nem ismertek a műszaki paraméterek vagy hatásvizsgálatok, és a nemzetközi egyeztetés sem mondható folyamatosnak.

Dróntámadás érte Csernobilt (Fotó: AFP)

Elszivároghatnak a közösség eurómilliói

Égető kérdés azonban a beruházás finanszírozása. – Az ukrán energiaügyi miniszter a Bulgáriának fizetendő legalább hatszázmillió euró előteremtéséhez amerikai és uniós támogatást vizionál, más tisztségviselők ezt viszont határozottan cáfolják.

De Haluscsenko nem alaptalanul reménykedik, hiszen tavaly az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy az adásvételt EU-s pénzből finanszírozzák.

Bulgária egyébként a 15 éve leszállított reaktortartályokért és egyéb berendezésekért 680 milliót szeretne kapni. Ugyan a reaktortartályok megfelelő tárolás esetén nem szenvedtek értékcsökkenést (hiszen kifejezetten szívósnak gyártják őket), az extra 80 milliót nyilván az inflációnak tudja be Szófia – vélekedett Hárfás Zsolt.

De mit is kellene csinálni, hogy a félbehagyott erőmű Európa legnagyobb nukleáris áramtermelő szigetévé válhasson? Eredetileg is négy blokkot terveztek a telephelyre, de csak két darab, ezer-ezer MW-os egységet helyeztek üzembe 1987-ben, illetve 2004-ben. Egy 2012-es hatásvizsgálati tanulmány szerint a 3-as blokk készültségi szintje 35-40 százalékos, míg a 4-esé csupán legfeljebb tízszázalékos.

Míg egyes ukrajnai szakértők üdvözlik a bővítés koncepcióját, mások szerint a befejezés tervei elavultak, nem felelnek meg a modern biztonsági követelményeknek, továbbá az épületek jelenlegi állapota is kritikus kérdéseket vet fel.

 

Zavaros jogi fordulatok

Azt Paks II példáján bő évtizede láthatjuk, hogy nem lehet csak úgy beleugrani egy atomerőművi beruházásba. Ukrajnára is vonatkozik, hogy a nemzetközi jog értelmében a Hmelnickiji projektről már a legelején nemzetközi környezeti hatásvizsgálatot kellett indítania. Ugyanakkor Hárfás Zsolt elmondása szerint a történet zavarossá vált. – Miután 2012-ben elindult a konzultációs folyamat és Magyarország is kapott a hatásvizsgálattal kapcsolatos dokumentumokat, az egész eljárás 2015-ben leállt. Majd 2018-ban a reaktor szállítója és a beruházó változása miatt mégis újraindult.

Ukrajna ezt követően egyes országokkal folytatott konzultációt, másokkal, így Magyarországgal a kérés ellenére sem, a magyar hatóság 2017 óta nem kapott hivatalos tájékoztatást a projektről. Nincs releváns információ a szükséges vizsgálatok elvégzéséről, az engedélyek beszerzéséről, a típus megfelelőségéről, vagy éppen arról, hogy az adott telephely egyáltalán alkalmas-e az egységek építésére – sorolta a szakértő.

Ugyanakkor tavaly áprilisban az ukrán energiaügyi minisztérium bejelentette, hogy megtörtént az ünnepélyes betonöntés a leendő hűtőtornyoknál.

Ezen a ponton pedig érdemes felidézni azt, hogy a Paks II projekt környezeti hatásvizsgálatát és az arról való tájékoztatást jó gyakorlatnak minősítette az ENSZ Espooi Egyezmény titkársága, illetve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is. Emellett a Nukleáris biztonsági egyezmény a felülvizsgálati értekezlete során kiemelkedően jó gyakorlatnak minősítette a magyar engedélyezési eljárások transzparenciáját.

Nem tűnik jó ötletnek a hibrid projekt

A nukleáris biztonság szempontjából a legaggasztóbbnak azt nevezte Hárfás Zsolt, hogy a két orosz fejlesztésű VVER–1000-es blokkot is amerikai segítséggel építené meg Ukrajna.

Haluscsenko közleményében hatalmas geopolitikai projektnek minősítette a beruházást, amely Ukrajna és az Egyesült Államok közös érdeke. „Azok a technológiák, amelyeket közösen építünk és fejlesztünk, kiszorítják az oroszokat az európai atomenergia-piacról.”

– Az ukrán–amerikai duó úgy próbál majd VVER–1000 típusú egységeket építeni és üzembe helyezni, hogy nem ők fejlesztették ki ezt a technológiát, ezért nem is rendelkezhetnek a beruházás megvalósításához szükséges fejlesztésekkel, tudással, technológiákkal és gyártási kapacitásokkal sem. A két új amerikai, AP–1000 típusú egységgel kapcsolatban pedig az a legfőbb probléma, hogy Európában még sehol sem engedélyezték, ráadásul az építésükkel az Egyesült Államokban is számos probléma volt – magyarázta a szakértő. Hozzátette, ezzel szemben a Paks II projektben épülő VVER-1200-as típust korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a világ első olyan 3+ generációs reaktoraként ismerte el, amely a legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek is megfelel.

Ismét felbukkan a kettős mérce

– Ez az „öszvér” atomerőmű mindössze négyszáz kilométerre van a magyar, vagyis az uniós határtól, mégsem hallani aggódó nyugati politikusokat, nem jelennek meg a beruházást ellenző írások. Úgy tűnik, hogy Ukrajna úgy szeretne az Európai Unió tagja lenni, hogy közben nem ad azokra az európai szabályokra, amelyek szigorú követelményeket fogalmaznak meg a nukleáris biztonság garantálása és az engedélyezés terén.

Hozzátehetjük: az elmúlt napok világpolitikai eseményei arra utalhatnak, hogy kétségessé vált az amerikai hajlandóság Ukrajna megsegítésére. Az erőműépítés ugyanakkor általánosságban igen nagy üzlet, az ilyeneket pedig a tengerentúlon nem szokták csak úgy elengedni.

A borítókép illusztráció