Hatalmas fába vágta a fejszéjét a háborúzó Ukrajna: a humanitárius, a politikai és a gazdasági káosz közepette atomerőművet épít. Nem is akármekkorát, hanem a tervei szerint Európa legnagyobbját. Első lépésként orosz reaktortartályokat vásárolna Bulgáriától, majd amerikai segítséggel, európai pénzen fejezné be a Hmelnickij atomerőmű 3-4-es blokkját, amely beruházást egyébként tíz évvel ezelőtt állítottak le. Akkor már másodjára. – A projekt története és a mostani döntés háttere iskolapéldája annak, hogy a (geo)politika miként írja felül a józan észt, a gazdasági célszerűséget és eredményezhet egy összebarkácsolt atomerőművet – jellemezte a helyzetet lapunknak Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő.

Problémás előzmények, orosz használtcikk
Az 1987-ben üzembe helyezett Hmelnickij Atomerőmű bővítésének története tele van fordulatokkal. A 3-4-es blokk építése az 1986-os csernobili katasztrófa után leállt, majd 2008-ban a Roszatom nyerte meg a befejezésre kiírt tendert, ám a projektet 2015-ben ismét leállították. Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter 2024 januárjában a Reuters hírügynökségnek arról beszélt, hogy már abban az évben négy blokk építését kezdik el egy „agresszívabb ütemterv” alapján. Vagyis befejeznék a 3-4-es blokkokat a két, orosz VVER–1000 típusú egységgel, továbbá ezek mellé két amerikai blokkot építenének, AP–1000 típusú reaktorral.
– Ugyanakkor egy szó sem esett arról, hogy Ukrajna képes lehet-e a fegyveres konfliktus, a politikai zűrzavar és a súlyos gazdasági nehézségek közepette atomerőművi beruházást indítani. Ennél is lényegesebb talán a nukleáris biztonság kérdése, hiszen máig bizonytalan, hogy Ukrajna miként teljesíti a bejelentési kötelezettségeit például a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, és semmi sem ismert a tervezett beruházás műszaki paramétereiről vagy a megvalósíthatósági tanulmányokról – sorolta a visszásságokat Hárfás Zsolt.
Ám az ukrán parlament február elején jóváhagyta – és ezzel tulajdonképpen kimondta a bővítés folytatását –, hogy az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom orosz reaktortartályokat vásároljon Bulgáriától legalább hatszázmillió euró értékben. – A szóban forgó eszközök az 1990-ben jegelt bulgáriai Belene atomerőmű számára készültek, amelyet a Roszatom fejezett volna be, de a szófiai kormány amerikai nyomásgyakorlásra 2012-ben egyoldalúan felmondta a szerződést. Ezért a két leszállított reaktortartály után, nemzetközi döntőbírósági döntést követően Bulgária kártérítést fizetett a Roszatomnak, amit most visszaszerezhet az eladásukkal – magyarázta a szakértő.