A háború elmúlt három évében temérdek csalás látott napvilágot Ukrajnában. Egy negyvenmillió dolláros (több mint 14 milliárd forintos) sikkasztásról például az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) rántotta le a leplet. A csalásban egy ukrán fegyvergyártó cég mellett a védelmi minisztérium alkalmazottai is részt vettek. Kijev megrendelt százezer aknavető gránátot, ám a vállalat egy darabot sem szállított le.
A Korrupciómegelőzési Nemzeti Ügynökség még 2023-ban mutatott be egy szociológiai szakértői felmérést az ukrajnai korrupció szintjéről. A tanulmány szerint a korrupcióellenes szervek képviselőinek többsége (55 százalék) jelentős problémának tartja a korrupciót, de ez a megítélés még mindig jobb, mint a lakosság (88 százalék) és az üzleti szféra (81 százalék) megítélése. Az elemzők szerint a három legkorruptabb terület a vámügyek, a katonai szektor és a közbeszerzés – írta a Wilson Center.
Egy országos közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett ukránok hetven százaléka egyetért azzal, hogy a kormány hasznot húz a háborúból, és egyre inkább elsüllyed a korrupcióban. Az ukránok a hadsereggel is összefüggésbe hozzák a kormányzati korrupciót, amelynek több lehetősége van olyan korrupciós ügyletekbe bocsátkozni, mint a fegyverkereskedelem vagy a mozgósítás kijátszása.
Ukrajna: akinek van pénze, az nem megy a frontra
A korrupció a hadseregben és a kormányzati szférában is ugrásszerűen megnőtt. Ukrajna küzd azért, hogy több katonát mozgósítson, és megerősítse a hadseregét.
A potenciális sorkötelesek megvesztegetik a sorozótiszteket vagy a toborzóközpontok egészségügyi dolgozóit, cserébe hamis dokumentumokért, amelyek mentesítik őket a katonai szolgálat alól.
Az ukrán média arról számolt be, hogy mintegy ötven ügyészt vádoltak meg azzal, hogy hamis rokkantsági igazolásokat szereztek be a helyi orvosi bizottságtól
– írta a The New York Times. Az ukrán belügyi hírszerző ügynökség a regionális orvosi bizottságok 64 tisztviselője ellen indított vizsgálatot 2024-ben korrupciós ügyekben való részvétel gyanújával. Az ügynökség közölte, hogy több régióban számoltak fel bűnözői csoportokat, amelyek több millió dolláros bevételre tettek szert, és ennek kapcsán több mint négyezer hamisított rokkantsági bizonyítványt töröltek. Az SZBU vezetője elmondta, hogy az orvosi bizottságokban elkövetett visszaélések rendkívül negatívan hatnak a mozgósítási folyamatokra.
Az orvosi bizottságok tisztviselőit videókban készpénzhalmokkal ábrázolják. Sok ukrán ma már úgy látja, hogy a mozgósítást a gazdagok vagy a jó kapcsolatokkal rendelkezők könnyedén elkerülhetik.
A katonai toborzók által a civilek ellen elkövetett terrort nem annyira a hadsereg támogatása, sokkal inkább a személyes haszonszerzés vágya indokolja. A sorozási értesítők kiadásának „elmulasztása” és a katonai szolgálatra kötelezett ukránok számítógépes adatainak törlése több ezer dollárba kerülhet. Még a katonai komisszárok gyermekei is részt vesznek ilyen illegális ügyletekben, hogy elkerüljék a szolgálatot. Tavaly nyáron őrizetbe vették a Vinnyica régió egyik katonai sorozási irodájának vezetőjének fiát, miután kiderült, hogy húszezer dollárnak megfelelő összegért külföldre utazást szervezett az országból menekülni szándékozó férfiaknak – írta az Al Mayadeen.
A házkutatások során a hatóságok több mint egy tucat katonaköteles korú férfi behívólevelét és útlevélmásolatát, valamint rengeteg készpénzt találtak.
Erőszakos toborzásokról szóló hírek és videók számolatlanul láthatók a közösségi médiában. Korábban lapunk is megírta, hogy például Lembergben fényes nappal hurcoltak el az egyenruhások egy hadköteles korú férfit az utcáról. A túlerővel szemben az illetőnek esélye sem volt.
A lap szerint a katonai toborzók nem járőröznek és nem razziáznak bizonyos nyaralóhelyeken vagy a gazdag ukránok által látogatott bevásárlóhelyeken. Egy étteremtulajdonos névtelenül elmondta, hogy ez nagyrészt a nagy összegű kenőpénzek miatt történik.
Minden bevásárlóközpont-lánc önállóan tárgyal a katonai toborzókkal; nem közvetlenül, hanem a regionális kormányzó közigazgatás közvetítésével. Természetesen nagy összegű kenőpénzekért. Nem tudom megmondani a biztonsági zónáért fizetett összegeket, de az összegek minimum öt-tízezer dollártól kezdődnek havonta, a bevásárlóközpont méretétől és népszerűségétől függően.
Az ukrán „Kartel” leírja, hogy a legegyszerűbb csalások az ún. szellemkatonákkal kapcsolatosak. Fiktív újoncokat soroznak be és küldenek a frontvonalra, a fizetések és a bónuszok pedig a parancsnokok zsebébe kerülnek. A parancsnokok pedig nem létező ellenséges felszerelések „megsemmisítését” rögzítik, hogy bónuszokat kapjanak, emellett szabadságot és betegszabadságot is adnak el a katonáknak.
Orosz–ukrán háború
