Robert C. Castel: Ukrajna ezt a háborút már elveszítette + videó

A Front műsorában Robert C. Castel elemezte az ukrán-orosz háború legújabb fejleményeit és a körülötte zajló békediplomáciát. Castel három fontos szárazföldi hadszíntéri térséget emelt ki: Pokrovszk és Mirnograd környékét, Kupjanszk térségét, valamint a zaporizzsjai frontot. Úgy látja, mindkét fél érzi, hogy bármikor beüthet egy „in situ” tűzszünet, ezért most olyan területekért harcolnak, amelyek akár évtizedekre de facto államhatárokká válhatnak – hasonlóan a két Németország vagy az Észak- és Dél-Korea közötti határokhoz.

Robert C. Castel (Fotó: Magyar Nemzet)

A szakértő szerint az orosz előrenyomulás nem drámaian gyors, de a logisztika határain belül fokozni próbálják az erőfeszítést. Közben a levegőben és a tengeren is átrendeződés zajlik: 

Ukrajna az orosz olajfinomítókat és infrastruktúrát célzó presztízstámadások mellett egyre inkább mélységi katonai célpontokra összpontosít, a Fekete-tengeren pedig szerinte hallgatólagos orosz-ukrán alku tarthatja nyitva a gabonafolyosót, mert Moszkva nem akarja magára húzni a „harmadik világ éhínségének” felelősségét.

Castel részletesen beszélt a Trump-féle 28 pontos béketerv útjáról is, amelyből Genf és Abu-Dzabi után 19 pontos csomag lett. Úgy véli, Trump nem az azonnali aláírást várta, hanem „Overton-ablakot” nyitott: politikailag elfogadhatóvá tette, hogy 

Ukrajna olyan területekről is lemondjon, amelyeket Oroszország ma még nem tart ellenőrzése alatt.

Ezzel kiszélesítette a lehetséges kompromisszum kereteit, miközben az amerikai adminisztráción belül is élesen szemben áll a békét akaró és a háborút fenntartani igyekvő tábor.

A szakértő ugyanakkor pesszimista a gyors lezárás esélyeit illetően. Rámutatott: egy háborút lezárni mindig nehezebb, mint elindítani, és számos „rendszerszintű tankcsapda” – például a politikai vezetők személyes túlélése – akadályozza a kompromisszumot. 

Szerinte Ukrajna területének és lakosságának jelentős részét elveszítette, így „kiütésre talán nem, de pontokra biztosan” elvesztette a háborút, miközben a nyugati támogatás lassan, de folyamatosan apad.

A beszélgetés érintette Oroszország és Európa kölcsönös félelmeit, Lengyelország rekordméretű fegyverkezésének kockázatait, valamint az amerikai–szaúdi közeledést is. Castel szerint az Egyesült Államok a jövő közel-keleti biztonsági rendszerét Szaúd-Arábiára és Izraelre építené, miközben Európa csak akkor találhat vissza a realitásokhoz, ha hajlandó tudomásul venni: nemcsak neki, hanem Oroszországnak is vannak legitim biztonsági aggályai.