Robert C. Castel: Ukrajna ezt a háborút már elveszítette + videó

Robert C. Castel szerint az ukrajnai háború kimenetelét a fronton már meghatározták az események, miközben az Egyesült Államok és Európa eltérő stratégiai célok mentén közelít a béketárgyalásokhoz. A Magyar Nemzet főmunkatársa, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a Front legújabb adásában arról beszél, hogyan nyitott új politikai mozgásteret Donald Trump 28 pontos javaslata, és miért válhatnak a most zajló harcok évtizedekre rögzült határvonalak alapjává.

A szakértő szerint az orosz előrenyomulás nem drámaian gyors, de a logisztika határain belül fokozni próbálják az erőfeszítést. Közben a levegőben és a tengeren is átrendeződés zajlik: 

Ukrajna az orosz olajfinomítókat és infrastruktúrát célzó presztízstámadások mellett egyre inkább mélységi katonai célpontokra összpontosít, a Fekete-tengeren pedig szerinte hallgatólagos orosz–ukrán alku tarthatja nyitva a gabonafolyosót, mert Moszkva nem akarja magára húzni a „harmadik világ éhínségének” felelősségét.

Castel részletesen beszélt a Trump-féle 28 pontos béketerv útjáról is, amelyből Genf és Abu-Dzabi után 19 pontos csomag lett. Úgy véli, Trump nem az azonnali aláírást várta, hanem „Overton-ablakot” nyitott: politikailag elfogadhatóvá tette, hogy 

Ukrajna olyan területekről is lemondjon, amelyeket Oroszország ma még nem tart ellenőrzése alatt.

Ezzel kiszélesítette a lehetséges kompromisszum kereteit, miközben az amerikai adminisztráción belül is élesen szemben áll a békét akaró és a háborút fenntartani igyekvő tábor.

A szakértő ugyanakkor pesszimista a gyors lezárás esélyeit illetően. Rámutatott: egy háborút lezárni mindig nehezebb, mint elindítani, és számos „rendszerszintű tankcsapda” – például a politikai vezetők személyes túlélése – akadályozza a kompromisszumot. 

Szerinte Ukrajna területének és lakosságának jelentős részét elveszítette, így „kiütésre talán nem, de pontokra biztosan” elvesztette a háborút, miközben a nyugati támogatás lassan, de folyamatosan apad.

A beszélgetés érintette Oroszország és Európa kölcsönös félelmeit, Lengyelország rekordméretű fegyverkezésének kockázatait, valamint az amerikai–szaúdi közeledést is. Castel szerint az Egyesült Államok a jövő közel-keleti biztonsági rendszerét Szaúd-Arábiára és Izraelre építené, miközben Európa csak akkor találhat vissza a realitásokhoz, ha hajlandó tudomásul venni: nemcsak neki, hanem Oroszországnak is vannak legitim biztonsági aggályai.