Az EU baloldala titkolná, milyen „civilekhez” gurulnak a brüsszeli milliárdok

Botrányosan kezdődött a héten az Európai Parlamentben a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) pénzügyi átláthatóságát vizsgáló munkacsoport első ülésén.

2025. 11. 28. 16:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hosszú hónapok halasztása után ha nem is vizsgálóbizottság, de legalább munkacsoport felállhatott a héten Brüsszelben, hogy a végére járjon az álcivileket, politikai nyomásgyakorlókat is kifizető milliárdos uniós pénzalapoknak. A holdudvara „civiljeit” féltő baloldal látványosan kivonult ebből, az pedig menet közben derülhet ki, a néppárt tessék-lássék módon ered-e a pénzek nyomába.

Botrányosan kezdődött a héten az Európai Parlamentben a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) pénzügyi átláthatóságát vizsgáló munkacsoport első ülésén, miután a szocialisták, a liberálisok és a Zöldek látványosan kivonultak, „boszorkányüldözésnek” tartva, hogy a többiek a végére akarnak járni: milyen civilek kapnak pénzeket a brüsszeli alapokból. (A kommunisták pedig előre közölték, bojkottálják a munkát.)

Az alábbi videón éles szóváltás hallatszik, miközben az látható: baloldali EP-politikusok, köztük az Orbán-kormányt mániákusan támadó német Daniel Freund (Zöldek) elhagyják az üléstermet.

A szocialisták szerint a vizsgálati munkacsoport pusztán politikai eszköz, amellyel bizonyos erők a civil szervezetek elhallgattatását és hiteltelenítését célozzák.

Öt hónap késés

Holott a brüsszeli pénzek felhasználásával kapcsolatban régóta számos kétség merült fel. Az uniós fősodron belüli törésre – az Európai Néppárt és a hagyományos baloldal nézeteltérésére – is szükség volt ahhoz, hogy ha öt hónap késéssel is, de felálljon legalább ez a vizsgálati munkacsoport. Pusztán csak onnantól számítva, hogy júniusban legalább már döntöttek erről, a Fideszt is a soraiban tudó Patrióták Európáért képviselőcsoport – a harmadik legnagyobb frakció – hosszas szorgalmazására.

– Az európai polgároknak joguk van tudni, kikhez kerül a pénzük, és milyen célból. Elég volt a brüsszeli bürokraták álságos játszmáiból. Addig megyünk, amíg mindenki tisztán fogja látni: itt baloldali aktivistacsoportokról van szó, akik Brüsszel euromilliárdos támogatásával politikai tevékenységet folytatnak, sokszor az adófizetők érdekeivel szemben. Ez ellentétes a demokrácia és átláthatóság elveivel és mi, a Patrióták fel fogjuk fedni az igazságot – hangsúlyozta Gál Kinga, a Patrióták Európáért első alelnöke, a Fidesz–KDNP uniós küldöttségének vezetője.

Az Európai Néppárt ugyanakkor a féket is nyomja: vizsgálóbizottság – egy jelentősebb fórum – létrehozását nem támogatta, ahogy a vizsgált civil szervezetek EU-s szerződéseinek titkos záradékait is tiszteletben kívánja tartani – mondták lapunknak forrásaink.

Ezzel együtt a néppárt leválását e kérdésben a hagyományos baloldalról, illetve a jobboldali konzervatívokkal és szuverenistákkal való együttműködését a brüsszeli pénzek felkutatására a Politico.eu is jelentősnek értékeli. Igaz, sajátos megfogalmazásában: „Brüsszelben a szélsőjobboldalt nem lehet többé semmibe venni”. 

Ledőlt volna a kordon?

Az Európai Bizottsághoz közelálló, szócsőnek is nevezett lap ezzel összefüggésben Ursula von der Leyen bizottsági elnök meggyengüléséről, valamint az „egészségügyi kordonnak” (cordon sanitaire), annak az éles politikai választóvonalnak a felszámolásáról ír, amelyet a fősodor, benne az Európai Néppárt mint legnagyobb frakció húzott eddig a tőle jobbra álló erők köré. Brüsszeli forrásaink szerint ugyanakkor az ottani EU-barát sajtó az ilyen cikkekkel a néppártra és Manfred Weber elnök-frakcióvezetőre akar nyomást helyezni, hogy eltérítse a jobboldallal való kokettálástól.

Mindennek egyébként különösen a német politikai optikán nézve van nagy jelentősége. De az EU nemrég kezdődött nagy költségvetési vitái közepette a néppárti CDU/CSU pártszövetség a saját országa közvéleményével szemben sem teheti meg, hogy nyíltan kivonja magát a brüsszeli pénzek firtatásából. 

Németország az EU legnagyobb befizetője. Viszont a CDU/CSU most berlini nagykoalíciós partnerével került ellentétbe a munkacsoportban. Hollandia szintén nagy finanszírozó; aligha véletlen, hogy Dirk Gotink személyében az új munkacsoport holland elnököt kapott.

Lesz bőven minek utánanézniük. A nyáron került nyilvánosságra a Patrióták adatigénylése nyomán az a lista, amelynek több tízezer tételéből kiderül: az EU mintegy 17 milliárd eurónyi összeget osztott szét nem kormányzati szervezetek között világszerte.

A tényleges civil munkát végzők között politikai nyomásgyakorló szervezetek – például LMBTQ-aktivisták vagy magukat környezetvédőként pozicionáló álcivilek – bújnak meg.

Álcivil agenda, guruló eurók

– A brüsszeli elit milliókkal és milliókkal támogatja a liberális és baloldali ügyeket, nem valós civil szervezeteken, hanem aktivistákon keresztül, akik politikai harcot folytatnak demokratikusan megválasztott kormányokkal szemben. Ez ellentétes a demokráciával. Mi átláthatóságot akarunk – jelentette ki egy konferencián Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő, aki felvállalta az álcivilek finanszírozásának feltérképezését.

Az MCC brüsszeli irodájának tanulmánya („Az EU propagandagépezete”) részletesen feltárja, hogyan használja a pénzeket az Európai Bizottság a saját értékrendjének terjesztésére és az EU-kritikus hangok háttérbe szorítására. Ennek eszközei az olyan hangzatos nevű programok, mint például a CERV (Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek).

Magyarországon például az itteni ellenzéki holdudvart segítő Ökotárs Alapítvány nevű NGO például csak 2022-ben 3,3 millió eurót – azaz mintegy egymilliárd forintot – kasszírozott Brüsszelből.

A brüsszeli pénzek jelentősége tovább nőtt azóta, hogy az amerikai Demokrata Párt bukásával és Donald Trump 2025. januári hatalomra jutásával az ellenzéki holdudvar tengerentúli finanszírozási forrásai elapadtak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal azt közölte: az eddig feltárt információk alapján legalább 23 milliárd forintnak megfelelő amerikai kormányzati és EU-forrásról állapította meg, hogy politikai nyomásgyakorló szervezetek magyarországi tevékenységére fordították 2022 és 2025 között.

Tiszás politikus brüsszeli pénzzel

Az ilyen szervezetekről könnyen lehullhat a civil álarc – a 2026-os választási kampány pedig ki is kényszeríti ezt. Nemrég például átmenetileg felfüggesztették Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák Egyesülete (MIAKÖ) alapítójának tagságát a szervezetében, miután a Tisza Párt országgyűlési képviselőjelölt-jelöltjeinek egyike lett Hajdú-Bihar vármegyében.

A MIAKÖ a Tisza-szigetekkel együttműködésben vett részt debreceni tüntetéseken az akkumulátorgyárak ellen, miután Brüsszel CERV-alapjából húszezer eurót (csaknem nyolcmillió forintot) kapott korábban – feltehetően politikai nyomásgyakorlásra, számolt be róla a Mediaworks vármegyei lapja.

Borítókép: Illusztráció  (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.