Az EU baloldala titkolná, milyen „civilekhez” gurulnak a brüsszeli milliárdok

Botrányosan kezdődött a héten az Európai Parlamentben a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) pénzügyi átláthatóságát vizsgáló munkacsoport első ülésén.

Ledőlt volna a kordon?

Az Európai Bizottsághoz közelálló, szócsőnek is nevezett lap ezzel összefüggésben Ursula von der Leyen bizottsági elnök meggyengüléséről, valamint az „egészségügyi kordonnak” (cordon sanitaire), annak az éles politikai választóvonalnak a felszámolásáról ír, amelyet a fősodor, benne az Európai Néppárt mint legnagyobb frakció húzott eddig a tőle jobbra álló erők köré. Brüsszeli forrásaink szerint ugyanakkor az ottani EU-barát sajtó az ilyen cikkekkel a néppártra és Manfred Weber elnök-frakcióvezetőre akar nyomást helyezni, hogy eltérítse a jobboldallal való kokettálástól.

Mindennek egyébként különösen a német politikai optikán nézve van nagy jelentősége. De az EU nemrég kezdődött nagy költségvetési vitái közepette a néppárti CDU/CSU pártszövetség a saját országa közvéleményével szemben sem teheti meg, hogy nyíltan kivonja magát a brüsszeli pénzek firtatásából. 

Németország az EU legnagyobb befizetője. Viszont a CDU/CSU most berlini nagykoalíciós partnerével került ellentétbe a munkacsoportban. Hollandia szintén nagy finanszírozó; aligha véletlen, hogy Dirk Gotink személyében az új munkacsoport holland elnököt kapott.

Lesz bőven minek utánanézniük. A nyáron került nyilvánosságra a Patrióták adatigénylése nyomán az a lista, amelynek több tízezer tételéből kiderül: az EU mintegy 17 milliárd eurónyi összeget osztott szét nem kormányzati szervezetek között világszerte.

A tényleges civil munkát végzők között politikai nyomásgyakorló szervezetek – például LMBTQ-aktivisták vagy magukat környezetvédőként pozicionáló álcivilek – bújnak meg.

Álcivil agenda, guruló eurók

– A brüsszeli elit milliókkal és milliókkal támogatja a liberális és baloldali ügyeket, nem valós civil szervezeteken, hanem aktivistákon keresztül, akik politikai harcot folytatnak demokratikusan megválasztott kormányokkal szemben. Ez ellentétes a demokráciával. Mi átláthatóságot akarunk – jelentette ki egy konferencián Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő, aki felvállalta az álcivilek finanszírozásának feltérképezését.

Az MCC brüsszeli irodájának tanulmánya („Az EU propagandagépezete”) részletesen feltárja, hogyan használja a pénzeket az Európai Bizottság a saját értékrendjének terjesztésére és az EU-kritikus hangok háttérbe szorítására. Ennek eszközei az olyan hangzatos nevű programok, mint például a CERV (Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek).

Magyarországon például az itteni ellenzéki holdudvart segítő Ökotárs Alapítvány nevű NGO például csak 2022-ben 3,3 millió eurót – azaz mintegy egymilliárd forintot – kasszírozott Brüsszelből.

A brüsszeli pénzek jelentősége tovább nőtt azóta, hogy az amerikai Demokrata Párt bukásával és Donald Trump 2025. januári hatalomra jutásával az ellenzéki holdudvar tengerentúli finanszírozási forrásai elapadtak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal azt közölte: az eddig feltárt információk alapján legalább 23 milliárd forintnak megfelelő amerikai kormányzati és EU-forrásról állapította meg, hogy politikai nyomásgyakorló szervezetek magyarországi tevékenységére fordították 2022 és 2025 között.

Tiszás politikus brüsszeli pénzzel

Az ilyen szervezetekről könnyen lehullhat a civil álarc – a 2026-os választási kampány pedig ki is kényszeríti ezt. Nemrég például átmenetileg felfüggesztették Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák Egyesülete (MIAKÖ) alapítójának tagságát a szervezetében, miután a Tisza Párt országgyűlési képviselőjelölt-jelöltjeinek egyike lett Hajdú-Bihar vármegyében.

A MIAKÖ a Tisza-szigetekkel együttműködésben vett részt debreceni tüntetéseken az akkumulátorgyárak ellen, miután Brüsszel CERV-alapjából húszezer eurót (csaknem nyolcmillió forintot) kapott korábban – feltehetően politikai nyomásgyakorlásra, számolt be róla a Mediaworks vármegyei lapja.

Borítókép: Illusztráció  (Fotó: AFP)