Megszületett az amerikai–ukrán megállapodás, melynek főbb tanulságiról Hortay Olivér osztott meg egy bejegyzést a közösségi oldalán. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője jelezte: az egyezménnyel új szakasz nyílt a békefolyamatban. A február óta tartó alkudozás – illetve az azzal járó kommunikációs trükközés – egy része véget érhet és a felek világosabb helyzetleosztás mellett folytathatják a tárgyalásokat.
– Mostantól ha valaki Ukrajnával üzletel, akkor az Egyesült Államokkal üzletel. A meghatározó agrárpozíciók után, Amerika a természeti kincsek kitermelésében és logisztikájában is opciót szerzett. A megállapodást követően tehát az Egyesült Államok kontrollálja azt a két területet, amelyben az ukrán gazdaság a legnagyobb potenciállal rendelkezik – írta.
Hortay Olivér kiemelte:
Ukrajna senkinek sem fogja visszafizetni a felvett hiteleket. Az ukrán miniszterelnök szerint az egyezmény a jövőre vonatkozik és Washington elállt a mostanáig nyújtott források feletti rendelkezéstől. A precedens fényében nehéz elképzelni, hogy a jövőben bármilyen más ország képes lesz érvényesíteni a követeléseit.
– Az Európai Uniót egyik fél sem tekinti meghatározó szereplőnek. Sokatmondó, hogy pár órával a megállapodás előtt Kaja Kallas, az Európai Unió külpolitikai képviselője, még arról beszélt, hogy Brüsszel egy lehetséges amerikai–orosz egyezményre dolgoz ki terveket – ismertette.
Az üzletágvezető szerint a megállapodás súlyos kérdéseket vet fel Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásával kapcsolatban. Az új helyzetben az Európai Unió könnyedén egy olyan pénzpumpában találhatja magát, amelyben az Ukrajnának nyújtott források amerikai vállalatokhoz vándorolnak.
– Ráadásul félő, hogy az európai vállalatok kevesebbet nyernének az (unió pénzéből újraépített) ukrán piachoz való hozzáférésből, mint amennyit veszítenének azon, hogy amerikai vállalatok – Ukrajnán keresztül – korlátlan hozzáférést szerezhetnek az uniós piacokhoz – tette hozzá.
