Szánthó Miklós levelet írt a Politico szerkesztőségének

Az Alapjogokért Központ főigazgatója levélben fordult a Politico szerkesztőségéhez. Szánthó Miklós arra volt kíváncsi, hogy miért távolítottak el több közvélemény-kutatást is, köztük az Alapjogokért Központhoz tartozókat is.

Fotó: DOMINIC GWINN Forrás: Middle East Images

A magyar sajtó jelentős felháborodással és értetlenséggel reagált arra, hogy hétfő dél körül a Politico láthatóan átrendezte magyar közvélemény-kutatási adatbázisát: a Magyar Társadalomkutató és az Alapjogokért Központ felméréseit eltávolították az összesítésből, míg a Publicus legutóbbi, a Tisza Párt jelentős előnyét mutató felmérését felvették – írta friss bejegyzésében Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója. 

Szánthó Miklós átláthatóságot vár 
Fotó: DOMINIC GWINN / Middle East Images

Ennek következtében a Politico országos közvélemény-kutatási átlaga most már határozott Tisza-előnyt mutat a korábban látható enyhe Fidesz-előny helyett – írta a főigazgató. 

Ez a felháborodás érthető, tekintve, hogy a Magyar Társadalomkutató készítette a legpontosabb előrejelzést a 2022-es magyar parlamenti választásokra, míg az Alapjogokért Központ a harmadik legpontosabb előrejelzést közölte a 2024-es európai parlamenti választásokra Magyarországgal kapcsolatban.

We have sent a letter to @POLITICOEurope asking why methodologically sound, reliable Hungarian polls – including those of our own @alapjogokert – are suddenly removed from their polling aggregate, while openly left-wing and repeatedly inaccurate pollsters are still featured.… pic.twitter.com/MC4gEERnez

— Miklós Szánthó (@MiklosSzantho) November 28, 2025

Emiatt a magyar újságírók egyértelműen kijelentették, hogy e két intézet kizárása az önök összesítéséből önkényesnek és szakmailag megalapozatlannak tűnik, és hangsúlyozták, hogy egy ilyen lépés elkerülhetetlenül komoly aggályokat vet fel az átláthatósággal és a módszertani semlegességgel kapcsolatban

– fogalmazott Szánthó. 

A főigazgató kiemelte, hogy szeretnék megérteni, hogy miért két, bizonyíthatóan megbízható intézet közvélemény-kutatásait távolították el, és miért került be ehelyett egy olyan intézet (Publicus Intézet) friss felmérése, amelynek a 2022-es magyar parlamenti választásokra vonatkozó előrejelzései jelentősen, és sok megfigyelő szerint alig magyarázható módon eltértek a tényleges eredményektől. 

Ezen tények fényében meggyőződésünk, hogy adataink figyelembevétele az önök közvélemény-kutatásaiban hozzájárulna a magyar politikai tájkép teljesebb és kiegyensúlyozottabb ábrázolásához – hangsúlyozta. 

Ez segítene megelőzni és eloszlatni azokat az – érthető módon felmerülő – kritikákat a magyar közszférában, amelyek arra utalnak, hogy ellenkező esetben a Politico összesítését a magyar közvélemény manipulálására szolgáló eszközként, ahelyett, hogy semlegesen tükrözné azt.

– emelte ki. 

A főigazgató egyúttal levelében kiemelte: az Alapjogokért Központ legutóbbi közvélemény-kutatását 2025. november 10. és 13. között végezték, telefonos interjúk segítségével, a CATI módszer alapján, az 1000 fős minta pedig reprezentatív a 18 éves és idősebb lakosságra. 

A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozásokat nem, életkor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint korrigálták, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait referenciaként használva. Azokban az esetekben, amikor minden válaszadó válaszolt az adott kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal kijelenthető, hogy a becslések legfeljebb 3,16 százalékponttal térnek el a teljes lakosságra jellemző értékektől – nyomatékosította Szánthó. 

Borítókép: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója (Fotó: AFP)