Szaporábban kölykeznek a háromszéki medvék, így védekeznek a vadászok ellen – nyilatkozta nemrég a Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesület elnöke, aki szerint az elmúlt időszakban megfiatalodott a medveállomány. László Béla azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben az anyamedvék a megszokott egy-két bocs helyett akár hármat-négyet is világra hoznak. Az elnök visszautasítja azt a vádat, miszerint egyes vadásztársulatok hamis adatokat jelentettek be, hogy nagyobb kilövési keretet engedélyezzenek számukra. Ezt azzal bizonyítja, hogy tavaly harminc medvét lőhettek volna ki Háromszéken, de mindössze tizenegyet vadásztak le a háromszáz fős populációból. Az egyesület elnöke szerint hajtáskor leginkább anyamedvék kerültek a vadászok elé, de ezekre nem lőttek.
A szeptember elején kezdődő vadászidényben igazi nagyüzem van a Keleti-Kárpátok erdeiben. A helyiek főleg vaddisznókra és őzekre lőnek, a nagyvadat ugyanis meghagyják az euróban fizető külföldieknek. Legolcsóbban két és fél ezer euróért lőhet az idegen barnamedvét, de egy kapitális példány esetében akár huszonötezret is a vadásztársaság pénztárában hagyhat. Az ügyletnek nem sok köze van a sporthoz, inkább gazdasági jellegű: a hajtók olyan példányt terelnek a vendég puskacsöve elé, amilyenre előzőleg befizetett. A módszert még Ceausescu alatt fejlesztették tökélyre, ugyanis a Kárpátok géniusza nem szeretett vacakolni: fűthető vadászlese elé percnyi pontosan érkeztek a hónapokkal azelőtt etetni kezdett medvék. A pénzes külföldiek közül legutóbb egy magyar vadász ejthetett el kapitális vadat: a korábbi, háromszáz pontos aranyérmes medvével szemben ő több mint félezer pontot érő trófeát vihetett haza a háromszéki Kommandóról. Az állat koponyáját és bőrét hétezer eurós illeték lerovása után szállíthatta el.
A szakemberek nem hisznek a létszám gyarapodásában. Adataik gyökeresen ellentétes változást mutatnak: úgy vélik, míg 1989 végén Romániában élt az európai populáció ötven százaléka, az utóbbi tíz év alatt az országban a felére csökkent a kárpáti barnamedvék száma. Hargita megyében tartják a legtragikusabbnak a helyzetet: 1989-ben még majd ezerkétszáz fős állományt tartottak nyilván, ma pedig már alig kétszázötven állat maradt a térségben. A felelőtlen gazdálkodás következtében könnyen lehet, hogy a következő évtizedben a barnamedve eltűnik a Kárpátokból – nyilatkozta az erdélyi Krónikának Szeley-Szabó László, a székelyudvarhelyi Aves Alapítvány elnöke. A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet a veszteségért a megyei erdészeti igazgatóságot és a helyi vadásztársulatot hibáztatja, mert indokolatlanul magas a megyében a kilövési keret, és arra is volt példa, hogy a pénzes kocavadászok a barlangban lőtték le a medvét. A fogyatkozás okai között a vadőrök szakképzetlensége és az egyre erőteljesebb orvvadászat is szerepel. Az alapítvány emberei az erdőket járva többször találkoztak fára húzott fertőzött döghússal a vadlesek közelében. Ez törvénytelen ugyan, ám a fertőzött hús olcsóbb – a kihágásért a megyei állat-egészségügyi hivatal már több vadászt megbüntetett.
Bár a nemzetközi gyakorlat szerint tíz medvéből egyet szabat kilőni, a Mezőgazdasági, Erdészeti, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium szeptemberi határozatában Hargita megyében hetvennégy állat kilövését hagyta jóvá. Ez a teljes populáció közel negyven százaléka, viszont akár másfél–két millió eurós bevételhez is juttathatja a vadásztársaságot!
Ion Micu, a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője eltérő adatokkal rendelkezik. Szerinte a megyében az optimális négyszáz fős medveállomány helyett hatszázra tehető a nagyvadak száma. „Ezek ragadozó állatok – nyilatkozta a Krónikának –, nagy károkat okozhatnak, ha túlságosan elszaporodnak.” A kritikusokat nem tartja szakembereknek, ők „túlságosan is a környezetvédő szemével nézik a dolgokat”.
A „háziasult” vadak kérdése már bonyolultabb. Brassó külvárosában ugyanis immár turistalátványosságnak számít a hibernálás helyett kukázást választó barnamedvék látványa. A szemeteskukákat felborogató medvéket még az autók reflektorainak fénye vagy a tömbházlakók csörömpölése sem zavarja. A környezetvédők biológiai katasztrófának tartják a medvék elkorcsosulását, hiszen minden természetes ösztön megváltozott ezeknél a példányoknál: más az életterük, nem vadásznak, átalakult a táplálékszerkezetük, és módosult a természetes veszélyérzetük is. Brassó környékén a nagy szemétlerakatoknál gyakran előfordul, hogy orvvadászok lőnek le a szemétből nyugodtan falatozó, az embertől cseppet sem tartó medvéket, de a fura kapcsolat az emberek számára is veszélyes lehet: a kukázó medve halálosan megsebesítheti a fejére vödröt ürítő panellakót. Brassó alpolgármestere, Gheorghe Scripcaru az internet segítségével szeretne megszabadulni a város nyugalmát fenyegető éhes medvéktől: a világhálós árverésen olyanok vehetnének mackót, akik megfelelően gondját tudják viselni. Az ötlet megvalósítását nehezíti, hogy a kormány engedélye nélkül nem lehet eltávolítani természetes lakhelyükről szabadban élő állatokat.
***
Elejtett puska
A medveállomány drasztikus csökkenése láttán az állatvédők levélben fordultak a szakminiszterhez, melyben kérik a populáció újraszámolását. A szaktárcához küldött jelentésükben kifejtik: a vadőrök nem számolták meg a területükön lévő állatokat, a becslés az irodában történt. Másutt egy medvét többször is leltárba vettek, nem véve figyelembe azt a tényt, hogy élelem után kutatva egyetlen éjszaka képes tizenöt–húsz kilométer távolságot is bejárni. A miniszter azonban egyhamar nem fog válaszolni: karácsony után egy vadászaton súlyosan megsérült.
Hogy pontosan mi történt, nem tudni, mert szigorú titkolózás övezi a balesetet. Először a rendőrség azt mondta: Ilie Sarbu sofőrje a földre ejtette főnöke vadászpuskáját, mely véletlenül elsült, és ágyékon lőtte a kormánytagot, később határozottan azt állították, a miniszter önmagát lőtte le. A Bukaresttől nem messze történt vadászaton részt vett az ország miniszterelnöke, Adrian Nastase is (a szenvedélyes vadász hírében álló kormányfő egyben a román vadász- és horgásztársaság elnöke is), az államfői hivatal vezetője és a román hírszerző szolgálat vezetője is. A román lapok által megkérdezett ballisztikai szakemberek mindkét verzió esetében kételyüknek adtak hangot: szerintük a sörétes puska egy-másfél méteres távolságból teljesen szétzúzta volna a miniszter lábát, de mint a kórházi jelentésből kiderül, csak egyik heréjét veszítette el.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
