Ahogy arról tavaly júliusban beszámoltunk, eddig ismeretlen, szintetikus kannabionid bukkant fel egy belvárosi CBD-bolt gumicukrában. Most pedig itt az új eset, cannabismaradványokat találtak a Haribóban Hollandiában – írta a Drogkutató Intézet (DKI). A szakmai szervezet úgy vélte, hogy a legújabb botrányok megmutatják, mennyire kiszolgáltatott a fogyasztó a modern „élelmiszerdrogokkal” szemben. Egyre nehezebb megkülönböztetni a veszélyes termékeket a legálisaktól, miközben a szabályozás lemarad, a tájékoztatás pedig nem éri el az érintetteket.
Attól még, hogy boltban kapható, lehet veszélyes
Mint a DKI felidézte, 2024 nyarán a budapesti belvárosban egy – első ránézésre teljesen ártalmatlan – CBD-üzletben olyan gumicukrokat értékesítettek, amelyekről kiderült: az ismeretlen eredetű termékek THCJD-t, azaz egy alig ismert szintetikus kannabinoidot tartalmaznak. A THCJD a tetrahidrokannabinolhoz (THC) hasonló vegyület, de annak többszörösen erősebb változata, amely a szervezetben lassabban fejti ki a hatását, alattomos túladagolási veszélyt hordozva magában.
A terméket elfogyasztó emberek közül legalább harmincegyen kórházi ellátásra szorultak, köztük több fiatal turista is, akik mit sem sejtve vásároltak a népszerű belvárosi boltban. A tünetek közt zavartság, hallucináció, heves szívverés és pánikroham is szerepelt. Ez volt az első dokumentált eset Magyarországon, amikor ilyen típusú vegyület váltott ki tömeges rosszullétet. A hatóságok – köztük az NNGYK és a rendőrség – vizsgálatot indítottak, de a boltok polcain hasonló termékek akkor is elérhetők voltak, miközben az állampolgárok döntő többsége nem is hallott a THCJD létezéséről.
A fogyasztók egy része jóhiszeműen úgy gondolta, hogy „ha boltban kapható, akkor biztos nem lehet veszélyes”. Ez a feltételezés súlyos hibának bizonyult.
A történet súlyos kérdéseket vet fel. Hogyan kerülhetett a szintetikus kannabinoid egy legálisan működő boltba? Ki ellenőrzi ezeket a termékeket? Ami talán a legaggasztóbb: ki viseli a felelősséget, ha fiatalok kerülnek kórházba egy „vicces” gumicukor miatt?
Szándékosan szennyezték cannabisszal a holland Haribót?
Mielőtt bármi válasz érkezett volna a felmerülő kérdésekre, már itt van az újabb eset. Május 29-én a Holland Élelmiszerbiztonsági Hatóság közleményben figyelmeztette a lakosságot: az egyik szupermarketláncnál forgalomba került, 1000 grammos kiszerelésű Haribo Happy Cola F!ZZ gumicukor tételében cannabismaradványokat találtak.
A termék fogyasztása több embernél – köztük gyermekeknél – szédülést, hányingert és zavartságot okozott.
A Haribo azonnali visszahívást rendelt el és együttműködésbe kezdett a hatóságokkal a szennyezés forrásának kiderítéséért. Bár a hivatalos közlemény hangsúlyozta, hogy „valószínűleg gyártási vagy csomagolási hiba” történt, a botrány egyértelműen megingatta az édességgyártó óriásbe vetett közbizalmat. Holland médiaforrások szerint a rendkívül alapos élelmiszerbiztonsági rendszer is csak utólag tudta megakadályozni a további károkat.
Bár nem bizonyított, szakértők nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy valaki szándékosan szennyezte a terméket.
A legaggasztóbb azonban az, hogy a Haribo egy népszerű, gyermekek által kedvelt márka. Ha a termékeiben is cannabisz fordulhat elő, az egész piac szavatossága kérdésessé válik – mutatott rá a DKI.
Veszélyes jelenség
A magyar és a holland eset egyaránt rámutat arra, hogy a kannabinoidok – legyenek természetes vagy mesterséges eredetűek – egyre gyakrabban és egyre kevésbé ellenőrzött formában kerülnek be a fogyasztási cikkek körébe. A jelenség több oldalról nézve is veszélyes: egyrészt a szintetikus drogok, amelyekkel senki sem számol, másrészt a szándékos vagy véletlen szennyezések, amelyek a legnagyobb márkákat sem kímélik. A szabályozási környezet – különösen Európa-szerte – messze elmaradt a piac dinamikájától. A gyártók gyakran hivatkozhatnak arra, hogy „nem tiltott” összetevőt használtak, miközben a fogyasztók már kórházban fekszenek.
A hatóságoknak tehát sürgősen fel kell zárkózniuk: a vegyületek folyamatos monitorozására, gyors reagálásra, valamint célzott tájékoztató kampányokra van szükség – különösen a fiatalok körében, akik a legnagyobb veszélyben vannak.
Egy Haribo gumicukor vagy egy CBD-s édesség ma már nem csupán édesség: potenciális kockázati tényező.
Ha a szabályozás nem képes tartani a lépést a technológiával és a fekete- vagy szürke piac kreativitásával, akkor hamarosan mindannyiunknak kérdésessé válhat: mit is eszünk valójában?
