Minden bizonnyal egy amerikai napilap kommentárjának köszönheti majd több mint egymillió dollárra rúgó vagyonának visszaszolgáltatását a kommunista Románia hírhedt titkosszolgálata, a Securitate egykori kémfőnöke. Feltéve persze, ha a bukaresti hatóságok eleget tesznek a Romániából 1978-ban disszidált Ion Mihai Pacepa tábornok restitúciós kérésének. A Nicolae Ceausescu volt román diktátornak hátat fordító, és emiatt legendás hírnévre szert tett Pacepa ügyét a Washington Times melegítette fel január közepén. A cikkíró nem más, mint Arnaud de Borchgrave, a napilap korábbi főszerkesztője, aki 57 éves újságírói tevékenysége során számos kötetben foglalkozott a világ kommunista rezsimjeivel. Pacepáról szóló, Vörös múlt Románia jelenében című anyagában a szerző rámutat, hogy 1999-ben – vagyis tíz évvel a kommunizmus bukását követően – Románia legfelső bírósága hatálytalanította a hírszerző parancsnokra kirótt két halálbüntetést és visszavonta a fejére kirótt kétmillió dolláros vérdíjat. Mindezek ellenére a hidegháborús korszak, emellett pedig a Ceausescu-rezsim egyik legnagyobb leleplezője kénytelen továbbra is száműzetésben, megváltoztatott személyazonosság alatt élni, mivel a román hatóságok nem vesznek tudomást a bírósági ítéletről.
A tengerentúl megjelent újságcikk hatására nagyon hamar felpörögtek az események a román fővárosban. Ehhez hozzájárult az is, hogy Ion Mihai Pacepa ügyvédjén keresztül nyújtott be kérvényt a bukaresti bírósághoz, amelyben diszszidálása után elkobzott vagyonának – fővárosi lakás, személygépkocsi, vadászgyűjtemény, neves román festők alkotásai – visszaszolgáltatását követeli. A volt kémfőnök emellett nem mondott le 26 éve visszatartott fizetéséről, tábornoki nyugdíjáról, sőt katonai előléptetéséről sem, így a hatóságoknak több mint egymillió dollárt kellene fizetniük Pacepának, aki ügyvédje szerint beéri a pénzbeli kártérítéssel is. A felfrissített kémtörténet pikantériája, hogy Romániában csupán a Washington Times cikke nyomán vált nyilvánvalóvá: Ion Mihai Pacepa tábornokot – Emil Constantinescu egykori államfő közbenjárására – tulajdonképpen már négy évvel ezelőtt rehabilitálta a legfelső bíróság, ám az ellene kiadott nemzetközi körözést csupán most, 2004 januárjában vonták vissza. Románia legfőbb ügyészének per-újrafelvételi kérésére a legfelső bíróság 1999 júniusában felmentette a hazaárulás vádja alól a Securitate volt tisztjét, ugyanakkor visszavonta a nevére kibocsátott két halálbüntetést és semmisnek nyilvánította a vagyona elkobzásáról szóló rendeletet. Azonban a román kormány tagjai jóformán tudomást sem akartak szerezni a korábban árulónak kikiáltott Pacepa rehabilitálásáról, és nem tettek semmit, hogy visszaszerezhesse javait. Hogy miért, arra a külföldi román hírszerző szolgálat korábbi, tehát Pacepa utódjának tekinthető parancsnoka sem tud elfogadható választ adni: a 2000-es romániai kormányváltásig még az intézményt irányító Catalin Harnagea egyszerűen a bürokráciát okolja a tétlenségért.
Spekulációk ellenben máris szárnyra keltek arról, vajon miért nem tette lehetővé a mindenkori bukaresti hatalom, hogy a Ceausescunak hátat fordító Pacepa visszatérhessen szülőhazájába. Elemzők úgy vélik, a kommunista nómenklatúra egykori tisztviselőivel napjainkban is teletűzdelt jelenlegi román kormánypártot alaposan kompromittálhatnák mindazok az információk, amelyeket Pacepa esetleg nyilvánosságra hozna. De valószínűleg nem tenne jót a jelenlegi román hírszerző szolgálatok imázsának sem, ha a volt szekus tiszt „kinyitná a száját”, hiszen egyik korábbi művében éppen Pacepa adott hangot ama véleményének, miszerint a titkosszolgálatok alkalmazottainak mintegy fele a Securitate egykori tisztjei közül kerül ki.
Márpedig Ion Mihai Pacepa minden bizonnyal ma is mélyrehatóan ismeri a romániai köz- és politikai állapotokat. A Moszkvában „kitanított”, és itt Alexandr Mihajlovics Szaharovszkijban, a szovjet kémszolgálat egykori vezetőjében pártfogóra lelt román kémfőnök 1978 júliusának végéig irányította a Securitate külföldi hírszerző szolgálatát. Pálfordulása ekkor következett be, amikor is Pacepa egyik kiküldetése során politikai menedékjogot kért az Egyesült Államok bonni nagykövetségén, kérelmét pedig – magas beosztására való tekintettel – Jimmy Carter amerikai elnök fogadta el. Ugyanaz a Carter elnök – aki akkoriban még „nagy nemzetközi vezetőnek” nevezte a Fehér Házba látogató Nicolae Ceausescut – a nemzetközi közvéleménnyel együtt éppenséggel Pacepa révén ismerte meg a román államfő igazi arcát. Első, 19 nyelven – többek között magyarul – megjelent, Vörös horizontok című könyvében a szerző egyszerűen zsarnokként, szélhámosként, kábítószer-kereskedőként és a nemzetközi terrorizmust támogató államelnökként írja le a román diktátort. Ceausescut valósággal az őrületbe kergette egyik legközelebbi emberének elmenekülése, a Vörös horizontok megjelenése ellenben már annyira felbőszítette, hogy – az árulás vádja után – emiatt másodszor is halálra ítélte Pacepát. (A Romániában ma is népszerű, világsikert aratott mű olvasása vagy terjesztése egyébként főbenjáró bűnnek minősült a Ceausescu-diktatúra idején.) Dezertálása után a volt hírszerző tiszt több mint tíz éven keresztül együttműködött a CIA-val a kommunizmus bukásáért, így megalapozottnak tűnnek azok az állítások, miszerint Ion Mihai Pacepának is szerepe volt a román forradalom előkészítésében, a Ceausescu házaspár 1989 decemberében történt eltávolításában.
A Securitate volt kémfőnöke biztonságát a mindenkori amerikai kormány szavatolja, jelenleg ismeretlen helyen és személyazonosság alatt él az Egyesült Államokban. A Washington Times azt is megszellőztette, hogy a Pacepa elfogása vagy meggyilkolása céljából utána küldött román ügynökök a romániai rendszerváltást követően továbbra is az Egyesült Államokban „ragadtak”, ezt a verziót azonban a napokban hevesen tagadták Bukarestben. A román sajtóban ugyanakkor egyre több olyan vélemény lát napvilágot, miszerint Bukarestnek óhatatlanul meg kell valósítania Pacepa teljes körű rehabilitálását, beleértve vagyona visszaszolgáltatását is. Történészek megkockáztatták, a román hatalomnak tulajdonképpen lengyel mintára kellene eljárnia, Varsóban ugyanis már 1997-ben teljes körű rehabilitálásban részesítették az 1981-ben szintén az Egyesült Államokba menekült Ryszard Kuklinski tábornokot. Tekintve, hogy Kwasnievski lengyel államfőnél akkoriban személyesen Bill Clinton amerikai elnök járt közben Kuklinski „elismertetése” érdekében, megkockáztathatjuk, hogy ez a gesztus a jelentős washingtoni befolyással bíró Ion Mihai Pacepa esetében sem várat túl sokáig magára.
Eközben Ion Iliescu államfő Nicolae Ceausescu exdiktátorra hárítja a Pacepa-ügy rendezésének felelősségét. A román államelnök tegnap a Securitate egykori hírszerző parancsnokának vagyon-visszaszolgáltatási kérésére reagálva úgy fogalmazott: a Romániából 1978-ban disszidált Ion Mihai Pacepa tábornoki rangját Ceausescunak kellene visszaszolgáltatnia, mivel annak idején ő léptette elő. „Jogilag már megtörtént Pacepa rehabilitálása, ám kissé furcsa lenne, ha visszakapná katonai rangját is. Ő elhagyta, sőt le is leplezte azt a struktúrát, amely tábornoki rangra emelte, emiatt katonai szempontból Ceausescunak kellene rehabilitálnia” – nyilatkozta Iliescu, aki szerint a külföldre menekült volt szekus tisztnek azt is bizonyítania kell, hogy törvényes úton szerezte romániai vagyonát. Pacepa kártérítési igényéről ezekben a napokban folytat megbeszélést a tábornok romániai védőügyvédje a román államfő biztonságpolitikai tanácsadójával.
origo.hu
Sikkasztás és hűtlen kezelés miatt feljelentették Magyar Péteréket
