n Munkatársainktól
Az eddig nyilvánosságra hozott adatokból kitűnik, hogy a kabinet részéről korábban elhangzott ígéretek nem tarthatók: a Draskovics-csomag néven elhíresült költségcsökkentési program tervezete az intézményi megszüntetések és összevonások miatt jelentős létszámleépítéseket eredményez a közszférában. A Belügyminisztérium bejelentése szintén ellentmond a kormány szigorítással kapcsolatos eddigi nyilatkozatainak. Eszerint a Medgyessy-kormány – a többször hangoztatott ígéretek ellenére – az önkormányzati szférát is lényeges, tízmilliárdos szigorításra kötelezi.
Számos dolgozót érint a Draskovics-csomag jogszabályi módosítása is: a pénzügyi tárca lapunk birtokába került tervezete szerint minimálisra kell csökkenteni a nyugdíjkorhatárt elért foglalkoztatottak számát. Emellett a közszférában dolgozók illetményét csökkenti a nyelvpótlékról szóló kormányzati kezdeményezés. Ennek értelmében a pótlék nem jár többé alanyi jogon a dolgozóknak, díjazást kizárólag a tényleges nyelvhasználatkor fizetne a minisztérium.
A pénzügyi tárca szabályozási szigorításaitól szintén elbocsátások várhatók. A tervezet szerint felül kell vizsgálni a főtisztviselői kart és az ahhoz kapcsolódó rendelkezési állomány jogintézményét, valamint az államtitkári és helyettes államtitkári jogosultak körét.
Ki mennyit dob a kalapba?
A Pénzügyminisztérium az összes tárca költségvetéséhez képest a legkevesebbet, 2,4 milliárd forintot önmagától von el. A pénzügyi tárca tervezete a legkevesebb szervezeti átalakítást szintén saját magánál tartja szükségesnek. A minden tárcára érvényes beruházási szűkítésen belül a PM-nél mindössze az APEH informatikai rendszerének fejlesztését kívánják lassítani.
Kétségtelen, hogy a megszorítások legnagyobb vesztese a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM): a kormány 36,3 milliárd forintos elvonással sújtja a tárcát. A közlekedési fejlesztések területén az országos közúthálózatot érinti leginkább a Draskovics-csomag. A harmincezer kilométer hosszú országos közúthálózat fejlesztésére és fenntartására információink szerint 2004-ben 9,5 milliárd forinttal jut kevesebb pénz a tervezettnél, ebből kilencmilliárdot nem vonnak el, hanem átütemeznek az elkövetkező évekre. Az útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat idei költségvetését ennek megfelelően tíz százalékkal rövidítik meg. A munkákat ugyan át lehet ütemezni, ám a költségek csökkentésénél figyelembe kell venni az országos közutak jelenlegi állapotát, valamint azt, hogy 2003-ban az előző évekhez képest szintén viszszafogták a célelőirányzat költségvetését, így fontos – elsősorban a településeket érintő – beruházások maradtak el. Ehhez a területhez tartozik, hogy takarékossági okokból vonják össze a tizenkilenc megyei közútkezelő közhasznú társaságot, ami viszont a hatékonyság rovására mehet. A légi közlekedést is érintik a intézkedések: a GKM 625 millió forintot von el a légiirányítást végző Hungarocontroll Magyar Légiforgalmi Szakszolgálattól. A takarékosság jegyében több, az idei évre tervezett feladat végrehajtását is elhalasztja a minisztérium.
A megszorítások fedezésére a Pénzügyminisztérium több, a GKM kezelésében lévő központot és hivatalt feláldozna. Megszüntetnék a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központot, a geológiai szolgálatot pedig összevonnák a bányahivatallal. Az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt a tervek szerint a minisztérium igazgatási szervezetébe integrálnák. A tárcának meg kellene válnia a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumtól, megszűnne a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., átalakítják a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, illetve a kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó közhasznú társaságot.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 7,8 milliárdos költségcsökkentése között szerepel több folyamatban levő projekt lassítása, átütemezése, illetve a felhasználható keretek szűkítése. Így például átütemezik az informatikai eszközbeszerzéseket, szociális célú támogatások kifizetését lassítják, az eredeti tervekhez képest kevesebb forrást szánnak az idén a határon túli magyarok informatikai támogatására. A tárca ezt nem erősítette meg, ám szűkítik a Sulinet-program költségvetését is. A szigorítással kapcsolatban Rogán Antal fideszes képviselő tegnap kezdeményezte, hogy szüntessék meg a Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalát, amelyet államtitkárként Baja Ferenc vezet. Felesleges, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium mellett Baja Ferenc hivatala nagy létszámú apparátussal és többmilliárdos költségvetéssel működjön, miközben a Draskovics-csomag alapján 7,8 milliárd forintot vonnának el az informatikai tárcától – mondta.
A költségcsökkentés Honvédelmi Minisztériumra (HM) vonatkozó tervezete szintén konfliktusokat vetít előre. Mint ismeretes, a szerdai kormányszóvivői tájékoztató a HM-től 12,2 milliárd forint elvonását jelentette be. A pénzügyi tárca lapunk birtokába került előirányzata szerint hátrányos helyzetbe kerül számos, modernizálási programként meghirdetett feladat: a laktanyarekonstrukciós, valamint a vegyvédelmi fejlesztési program, a híradórendszer cseréje, a gépjármű-modernizációs program és a kecskeméti repülőtér fejlesztési beruházása egyaránt be lettek fagyasztva. A tervezet szerint a szakmai előirányzatok 29 százalékos zárolása három és fél milliárd forint kiadáscsökkentést jelent az idén a honvédelmi tárcának. A Pénzügyminisztérium ezenkívül előírja a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt. valamennyi szerződésének felülvizsgálatát. Kötelező érvényű a minisztériumi intézmények és a létszám csökkentésének még az idei évben való maradéktalan végrehajtása. Az elbocsátások számát növeli a megyei hadkiegészítő parancsnokságok regionális szervezetekké való összevonása is. Lapunk a költségcsökkentéssel kapcsolatban megkérdezte a honvédelmi tárcát, Gyüre Orsolya, a HM sajtóreferense azonban nem kívánta kommentálni lapunknak a megszorításokkal kapcsolatos feladataikat.
A pártemberek tárcái szerencsések
Jelentős létszámcsökkentést eredményez a pénzügyi tárca tervezete a Miniszterelnöki Hivatalnál (MeH) is. A PM előirányzata arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányzat által meghatározott tízszázalékos létszámcsökkentést még nem hajtották végre a hivatalnál, sőt az elbocsátások egy részét a MeH átterhelte a Központi Üdülési és Oktatási Igazgatóságra. Az előirányzat ezért itt külön hangsúlyozza, hogy semmilyen kiszervezés nem értelmezhető létszámcsökkentésnek. A szerdán bejelentett 4,1 milliárdos elvonás a közvetlen költségvetési intézményekre vonatkozó teljes összegnek nem egészen három százalékát teszi ki, amelynek alapján a kancellária a magukat „szerencsésnek” valló tárcák közé tartozik.
Az elvonásokkal kapcsolatos legtöbb feladat a határon túli magyarokat érinti hátrányosan: a határon túliak egy főre jutó támogatási összegét radikálisan csökkentené a pénzügyi tárca tervezete. A szervezeti intézkedések továbbá összevonják a Határon Túli Magyarok Hivatalát a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal. A PM javasolja továbbá a MeH hatáskörébe tartozó, számos közhasznú- és gazdasági társaság megszüntetését is. A költségcsökkentéssel kapcsolatban megkerestük a MeH sajtóosztályát, ám a költségcsökkentés részleteire vonatkozóan információt nem kaptunk.
A Belügyminisztériumtól 6,7 milliárd forintot von el a kormány. A mindegyik tárcára érvényes beruházásszűkítésen és létszámleépítésen kívül a BM-nél csökkentik a nyomozati jogköröket, törlik a sportrendezvények rendészeti biztosítását. A szigorítások miatt mérsékelni kell a társadalmi szervezetek és a bűnmegelőzéssel összefüggő feladatok támogatását. A pénzügyi tárca megtakarítást remél a Közép- és Kelet-Európai Választási Szakértők Egyesületének támogatás elvonásától, valamint az állami támogatású bérlakásprogram megkurtításától is. A BM érdeklődésünkre anynyit közölt, hogy a február 25-i kormányülést követően széles körű tájékoztatást adnak a megszorítások részleteiről.
Szigorú szervezeti intézkedéseket határoz meg a pénzügyi tárca a Külügyminisztériumra vonatkozóan. Az általános tízszázalékos létszámleépítésen kívül további elbocsátásokat vetít előre a jelenleg működő 106 külképviselet számának csökkentése is. A takarékossági tervezet szerint meg kell szüntetni vagy össze kell vonni a nem kiemelkedően fontos nagykövetségeket és főkonzulátusokat. A szigorítás előírja, hogy a külügyi tárca szűkítse le vagy ütemezze át a már meghirdetett, illetve elkezdett beruházásait. A szerdán nyilvánosságra hozott 2,2 milliárdos elvonás azt jelenti, hogy a Külügyminisztérium csupán két százalék alatt részesedik a Draskovics-csomag teljes takarékossági összegéből. Információink szerint ebben nagy szerepet játszott, hogy a tárca irányítója, Kovács László a nagyobbik kormányzó párt, az MSZP frontembere.
A Magyar Nemzet a külügyi tárcát is megkérdezte a takarékossági előirányzatokkal kapcsolatban. Tóth Tibor, a minisztérium sajtóreferense mindössze annyit közölt lapunkkal, hogy a költségcsökkentés részleteiről a kormány február 25-i döntéséig semmilyen formában nem kívánnak nyilatkozni.
A szerdai kormánybejelentés szerint 8,6 milliárd forintot vonnak el az Oktatási Minisztériumtól (OM). Az összeg megtakarítása a pénzügyi tárca tervezete szerint itt is beruházások szűkítésével, intézmények megszüntetésével és összevonásával, valamint létszámleépítéssel érhető el. A PM javaslata értelmében számos, már meghirdetett beruházás halasztódna: többek között a Veszprémi Egyetem, a bajai Eötvös József Főiskola, a Szolnoki Főiskola, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola, valamint a Miskolci Egyetem beruházásai lesznek átütemezve. A PM tervezete előírja, hogy csökkenteni kell a nem intézményfenntartó közalapítványok támogatásait, valamint a fejlesztésekre és kutatásokra szánt összegeket. Hátrányosan érinti a vidéken lakókat az, hogy a PM javasolja a felsőoktatási intézmények székhelyen kívüli karainak megszüntetését is. A költségcsökkentés miatt megszüntetik a Bursa Hungarica Közalapítványt, a Pedagógus-továbbképzési Módszertani Központot, a KF Infrastruktúra Kft.-t és a Multinova Kft.-t. Az öszszevonások miatt a szigorítást megsínylik a különböző oktatási közalapítványok is. Szántó Gabriella, az OM sajtóreferense lapunk érdeklődésére mindössze annyit mondott: céljuk az, hogy a felsőoktatást ne érintse az elvonás.
A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium – valószínűleg a gazdatüntetések miatt – nyertesként került ki az elvonásokból, mivel a tervezett húsz-, majd 85 milliárd forint helyett csak négymilliárdot kénytelen az idén megspórolni.
Beruházási szűkítések, intézményi megszüntetések és létszámleépítés révén a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól 2,9 milliárd forintot von el a kormányzat. A PM tervezete megszünteti a Környezetgazdálkodási Intézetet, és a feladatok egy részét az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Főigazgatósághoz teszi át. A Vízügyi Információs és Szolgáltató Kft.-t szintén bezárják, a tárca tulajdonában álló Hidrot Kft.-t, valamint a vízhasznosítási társaságot pedig eladják. Érdeklődésünkre a tárca sajtóosztálya február 25-re ígérte a megszorítás részleteiről szóló tájékoztatást.
A kultúra leírva
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 8,7 milliárd forintnyi költségelvonásra kényszerül. Nem rendezik meg az idei évre meghirdetett holland és a jövőre tervezett orosz kulturális évadot. A népművészei világtalálkozó állami támogatása halasztódik, ugyanúgy, ahogyan a budavári Nagyboldogasszony-templom már meghirdetett rekonstrukciója. A PM tervezete szerint lassítani kell a közművelődési és könyvtárhálózat-fejlesztési programot, a külföldi kulturális intézetek fejlesztését, a tárca múzeumi és örökségvédelmi beruházásait. A tervezet előírja, hogy csökkenteni kell a magyar könyvkiadás támogatását, valamint koncentrálni kell az NKÖM által felügyelt országos múzeum könyvtár- és levéltár- hálózat tevékenységét. A megszorítások miatt megszüntetik a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt, az állami fesztivál- és kiállításszervezéssel foglalkozó Hungarofest Kht.-t és a Neumann János Digitális Könyvtárat. A pénzügyi tárca politikai színezetű döntései közé tartozik, hogy költségvetési szervvé kívánja átalakítani a Nemzeti Színházat és a Nemzeti Filharmonikus Kht.-t. Kikerül a minisztérium felügyelete alól a Budapesti Kamaraszínház, a Játékszín, az Ernst Múzeum és az Uránia Filmszínház. A Magyar Mozgókép Alapítvány és a Magyar Történelmi Film Alapítvány összevonásától szintén megtakarítást remél a pénzügyi tárca. A tervezet szerint a filmtörvényen felbuzdulva több szakma önálló törvényt és kiszámítható támogatást szeretne. A PM javasolja tudomásra hozni, hogy ezek a törekvések „a következő évek szűkös költségvetési mozgástere miatt” nem támogathatóak. Lapunk megkeresésére a minisztérium elmondta, hogy a megszorító program részleteinek kidolgozása további munkálatokat igényel.
Halász János (Fidesz – Magyar Polgári Szövetség), az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságának alelnöke, a kulturális és sajtóbizottság tagja arról nyilatkozott lapunknak, hogy a Draskovics-csomag „senkit és semmit sem kímél, így a kultúrát sem, ami nem meglepő, hiszen a szocialisták a múltban is hol tiltották, hol pedig tűrték, de a legkevésbé sem támogatták” a kultúrát. Halász szerint a 8,7 milliós megszorítással a kulturális tárca az élmezőnybe került a minisztériumok között, pedig már a költségvetési és az adótörvényről szóló vita során is komoly hátrányba szorult a terület. Halász a színházak áfa-visszaigénylési lehetőségének megvonását említette példaként, s hogy a nemzeti örökség védelmére szánt keret 2002. óta kétmilliárdról 360 millióra csökkent. Pálinkás József, a Fidesz kulturális tagozatának elnöke arról szólt: a miniszterelnöknek „a tudomány, a kultúra és az oktatás fontosságáról alkotott elképzelését pontosan tükrözik a megszorító intézkedések”.
***
Leáll az erdőtelepítés, eltüzelik a facsemetéket
A korábbi 10-15 ezer hektárral szemben mindössze háromezer hektár új erdő telepítését tervezi támogatni a kormány, a meglévő fiatal erdők gondozásának normatív támogatását pedig 12 százalékkal csökkenti. A Draskovics-csomag keretében megvalósuló szerződésszegés ellen a 41-es út vásárosnaményi szakaszán félpályás útlezárással tiltakoznak szombaton a gazdák – tájékoztatta tudósítónkat Asztalos István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei demonstráció vezetője. A drasztikus megszorító intézkedés gyakorlatilag az erdőtelepítési program leállítását jelenti, a szabolcsi erdészgazdákat pedig lehetetlen helyzetbe hozza, mert 80 millió csemetét – amelyek értéke egymilliárd forint – tűzre kell vetniük. A normatív támogatások csökkentése eredményeként ugyanis ennyi nemes nyár- és akáccsemetét nem lehet az idén értékesíteni – mutatott rá Asztalos István.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az erdőtelepítési program keretében évi 3300-3400 hektár erdőt telepítettek eddig, amit évente 900 millió forinttal támogatott a szaktárca, 700 millió forinttal pedig a területfejlesztési tanács járult hozzá – tájékoztatta lapunkat Borkó Károly, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselő. A fiatal ültetvények befejezett ápolására 28 ezer forint normatív támogatás járt hektáronként, amit az ültetvények tisztítására pedig 17 ezer forint. Ezek most 5-5 ezer forintra, a faji sokféleség fenntartását szolgáló elegyítési felár pedig 34 ezer forintról 10 ezerre csökken hektáronként.
origo.hu
Füstös szobák titka – ő küldte Gyurcsánynak a selyemzsinórt
