Kulcstudomány

A magyar tudomány és tudományos ismeretterjesztés újabb alapművei váltak elérhetővé az Arcanum Adatbázis Kft. jóvoltából. CD-ROM-on végre megjelent Czuczor Gergely bencés tudós és Fogarasi János törvényszéki bíró (amúgy pedig akadémikus, a magyar nyelv kutatója) nagyszabású közös munkája, A magyar nyelv szótára, amelynek elkészítésével 1844-ben bízta meg a szerzőpárost a Magyar Tudományos Akadémia. Hosszú évekig, vasszorgalommal gyűjtötték az anyagot – egyébként mindketten a török–tatár nyelvekkel való rokonság hívei voltak –, míg végre 1862 és 1871 között hat kötetben jelent meg a teljes szótár. (Czuczor, akit egy 1848-as verséért várfogságra ítéltek, s még a börtönben is a szótár anyagán dolgozott, már nem érte meg a mű megjelenését, 1866-ban a kolerajárvány áldozata lett.) A Magyar nyelv szótáráról azt tartják, hogy a hasonló munkák közül ez áll legközelebb a magyar nyelv eredendő lelkületéhez. E szótár nyelvünk korábbi állapotának rendkívül izgalmas tükre, ugyanakkor oly korban született, amikor a nyelvtudományt még nem hatották át az általánosan követett alapelvek.
Az Arcanum folytatva a „lapkiadást”, a Turul című genealógiai folyóirat összes számának (1883–1850) és a Vasárnapi Újság első hat évfolyamának (1854–1860) megjelentetése után, most hozzáférhetővé tette a máig fennálló (137. évfolyamánál járó) Századok 1867 és 1880 között megjelent – Thaly Kálmán, majd Szilágyi Sándor szerkesztette – számait. A Magyar Történelmi Társulat tudományos szakfolyóirata tág teret adott a forrásközléseknek, levéltár-ismertetéseknek, a gazdaság- és művelődéstörténeti tanulmányoknak. Ezek többsége a polgári történetírás legjobbjaitól származott.
Az államalapítás ezredik évfordulójára Kosáry Domokos főszerkesztő és Buza Péter sorozatszerkesztő irányításával látott napvilágot a Száz magyar falu könyvesháza elnevezésű nagyszabású kiadványfolyam, amelynek zárókötete 2002 karácsonyára került a boltokba. A tudományos igényességgel, de mégis olvasmányosan megírt monográfiák egységes elvek szerint dolgozzák fel száz magyar falu történetét, társadalmát és gazdasági viszonyait, a helyi sorsfordulókat, mindezt ritka dokumentumokkal kiegészítve. (Száz olyan falut választottak ki, amely megtestesíti a magyar történelem kontinuitását.) Az egyes kötetek külön értéke a rendkívül gazdag képanyag. A Száz magyar falu könyvesháza, amely most már CD-ROM formájában is elérhető, megkerülhetetlen a kutatók számára, ám bátran kézbe veheti akárki, aki izgalmas regényt akar olvasni Álmosdról, Isaszegről, Kehidáról, Köveskálról, Vajáról vagy Zsákáról…
Tündérkert – erdélyi emlékezet – hirdeti az Arcanum másik újdonsága. Egyetlen CD-n olvasható néhány könyvritkaság, mint Bunyitay Vince 1883-ban megjelent munkája, A váradi püspökség története; helyet kapott az Erdélyről szóló könyvek között Orbán Balázs két klasszikus műve, A Székelyföld leírása (1868) és a Torda város és környéke (1889). Érdekes összevetést kínál a Száz magyar falu könyvesházával a két, külön-külön hatkötetes monográfia: az egyik Szilágy vármegyét, a másik Szolnok-Dobokát dolgozza fel.
Klasszikus történelemtudományi, család- és helytörténeti, honismereti alapművek zavarba ejtő gazdagsága; a XIX. század vége és a két háború közötti időszak legnevesebb, legkarakteresebb tudósai a pozitivizmustól a szellemtörténetig, a népszerűbb (de maradéktalanul szakszerű) ismeretterjesztéstől a szikár szakmonográfiákig – ezt kínálja az Arcanum DVD-könyvtárának III. és IV. digitális „kötete” is. Egy-egy DVD-re egész kézikönyvtárnyi állomány fér, s bár egy régimódi filosz szívébe sosem lopja be magát igazán az olvasásnak ez a formája, a hétköznapi használatra szinte elérhetetlen könyvek kutathatósága, kéznél léte kárpótol sok mindenért. Borovszky Samu, Goldziher Ignác, Marczali Henrik, Kerényi Károly, Váczy Péter, Hajnal István, Hóman Bálint, Szekfű Gyula, Iványi-Grünwald Béla – a korabeli tudományosság színe-virága szerepel legfontosabb munkáival a most megjelent DVD-ken.
Ezek a művek egymás mellé digitalizálva, szakadatlan, gördülő szövegfolyamként talán mindennél jobban bemutatják, miként és miért volt azokban a korszakokban a magyar történelemtudomány húsba vágó nemzeti kérdéseket boncolgató kulcstudomány. „Európa igazságos újjárendezésének előestéjén elérkezett az idő, hogy elővegyük az igazság fegyvereit, s a magyar nép vérrel és tudással szerzett jogait és múltjában igazolt nemzeti törekvéseit a természeti és történeti igazságok nyílt megvallásával támasszuk alá” – fogalmaz a Magyar Történelmi Társulat szerkesztőbizottsága az 1940-es Erdély című tanulmánygyűjtemény előszavában. „Hogyan született ez a munka? (…) Megdöbbentő kép tárult elém, látva, hogy a szórvánnyá lett vidékeken egykor a templomok milyen gazdag hálózata virágzott” – írja Léstyán Ferenc Megszentelt köveink című munkájában, amely leltárba veszi a még úgy-ahogy álló vagy már földig rogyott erdélyi templomainkat. Történelmi igazolás kiállításának kényszere Trianon előtt és után; végső kárfelmérés, kényes kérdések, romantikus és kiábrándító eredetmondák, tartományi, városi, főúri címerek, történelmi vidékeink monografikus leírása – ezt kínálja az Arcanum két súlyos DVD-je többtucatnyi alapmunkán keresztül. Kalauzként nemzeti történelmünkhöz.
(Czuczor–Fogarasi: A magyar nyelv szótára. Száz magyar falu. Századok, 1867–1880. Tündérkert – erdélyi emlékezet. Arcanum DVD-könyvtár, III–IV. A CD-ROM-ok ára egyenként: 6250, a DVD-ké 25 000 forint)