Húsmentes étkezésre szorítja a menzásokat a főváros

Környezetbarátabb, húsmentes alternatív ételekkel tömné a fiatalokat a Karácsony Gergely vezette főváros.

2025. 05. 06. 13:03
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A fővárosi önkormányzatnak szuper saját közétkeztető intézménye van, nagyon sok iskolában és szociális intézményben mi biztosítjuk az étkezést. Benne vagyunk egy európai uniós közvetlen támogatású projektben is, és nagyon fontos célunk az, hogy a húsadagokat csökkentsük az étkezésben – mondta el a közösségi média oldalán közzétett bejegyzésében Karácsony Gergely. A politikus kiemelte,  

és ennek van egy trükkös változata, amikor tulajdonképpen megkülönböztethetetlenné tesszük a növényi alapú és a húsalapú, például bolognait.

A gyermekek vegetáriánus életmódra való kényszerítését a fővárosi önkormányzat egy olyan nemzetközi program keretében valósítja meg, amely papíron azt kívánja elérni, hogy az emberek étrendje az emberek és a bolygónk számára egyaránt egészségesebbé váljon. Az EU támogatásával megvalósuló SchoolFood4Change (Iskolai Étkeztetés a Változásért, SF4C) program 12 európai ország 16 városában mintegy 3000 iskolával működik együtt. A programot a ICLEI – Önkormányzatok a fenntarthatóságért nemzetközi hálózat koordinálja. 

Amint arról már korábban is beszámoltunk, az Európai Unió elkötelezett az európaiak étkezésének megváltoztatása mellett. 2022-ben 8,68 millió eurós támogatást biztosít az Európai Unió a Sustainable Insect CHAIN (SUSINCHAIN) nevű programra, melynek célja, hogy a rovarok felhasználásával újszerű fehérjeforrásokat használjanak fel Európában mind a takarmányozás, mind az emberi élelmiszer területén. A projekt különböző intézkedéseken keresztül biztosítaná, hogy

2025-re az állati fehérjéket húsz százalékban rovarfehérjével helyettesítsék az emberi táplálkozásban, és tíz százalékban az állati takarmányokban.

A projekten keresztül már számos publikáció jelent meg. Ahogy arról korábban a V4NA is beszámolt, az Európai Bizottság a baloldali mainstream médiával karöltve kezdte el propagálni, hogy az európaiaknak meg kellene tanulniuk bogarakat enni. Ennek kiszolgálására pedig számos tanulmány jelent meg a SUSINCHAIN projekt keretében is. A tudományos publikációk között számos foglalkozik a rovarok tömegtermelésének mikéntjeivel, és az élelmiszerként, illetve takarmányként való felhasználásukkal.

Az Európai Unió egyébként elsősorban azért ajánlja a rovarok evését, mivel kiváló fehérjeforrást jelentenek, az ökológiai lábnyoma pedig sokkal kisebb a rovartenyésztésnek, mint a hagyományos élelmiszeriparnak, különösen a húsiparnak. Az EU egyik szervezetén, az EIT Foodon keresztül is reklámozza a rovarevés hasznosságát.

A szervezet honlapján nemrég megjelentett cikkben felteszik a kérdést, hogy miért ódzkodik az európai polgár a rovarevéstől. Állításuk szerint ugyanis a megkérdezett európaiak 37 százaléka nyilatkozta azt, hogy nyitott lenne a rovaralapú élelmiszerekre, továbbá sokuk szerint nem lenne biztonságos a rovarok evése.

A rovarevés biztonságosságával kapcsolatban a szervezet csupán azt tudta felhozni, hogy a földön már több mint kétmilliárd ember él rovaralapú étrenden.

A cikkben azonban hangsúlyozzák, hogy a rovarok igenis környezetbarát, illetve egészséges alternatívái lehetnek a hagyományos húsnak, mivel kiváló minőségű fehérjét és tápanyagot tudnak biztosítani az emberek és az állatok számára egyaránt.

Emellett gazdagok rostokban és mikroelemekben is, például rézben, vasban és magnéziumban, azonban egy további probléma is felmerült velük kapcsolatban, amit elrejtettek a sorok között, mégpedig az, hogy

az elfogyasztott fajoktól függően ezen új élelmiszerforrásnak nem ismertek az allergén összetevői, így egyes személyeknek fokozott egészségügyi kockázatot jelenthet a rovarevés.

A rovarevés mellett szól továbbá az is a szervezet szerint, hogy ezen állatoknak magas a takarmányátalakítási hatékonyságuk, így a rovarok átlagosan két kilogramm takarmányt képesek egy kilogramm rovartömeggé alakítani, míg a szarvasmarháknak körülbelül nyolc kilogramm takarmányra van szükségük egy kilogramm testtömeg-gyarapodáshoz. Olyan tényezőkkel együtt, mint például a gazdálkodáshoz és a termeléshez szükséges erőforrások, ez azt jelenti, hogy a legtöbb rovar üvegházhatású gáz kibocsátása lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos tenyészállatoké.

Azonban nemcsak az Európai Unió lát jövőt a rovarevésben, hanem a világ egyik legbefolyásosabb embere, Bill Gates is, aki az alapítványán keresztül több millió dollárral finanszírozta a fenntartható rovartermesztést. A Bill & Melinda Gates Foundation oldalán található leírás szerint, 2,2 millió dollár támogatást fordítottak erre a célra. A projekt 2021 augusztusában kezdődött, nem sokkal azelőtt, hogy az unió jóváhagyta a rovarok élelmiszerként való felhasználását. A projekt fő helyszíne Közép- és Kelet-Afrika, ahol a tervek szerint 34 hónap alatt egy, a piacon is életképes rovartermelő egységet hoznak létre.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.