Most az emberek tányérjába nyúlna bele Brüsszel

Az Európai Bizottság a baloldali mainstream médiával karöltve kezdte el propagálni, hogy az európaiaknak meg kellene tanulniuk bogarakat enni – írja a V4NA.

Amióta az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság 2021 júniusában három rovart emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánított, egyre több szervezet és médium kezdte el propagálni, hogy milyen előnyei lennének, ha hús helyett rovaralapú étrendet követnének az európai polgárok. A rovarevés támogatását az Európai Unió annyira komolyan vette, hogy szorosan együttműködik a The International Platform of Insects for Food and Feed (IPIFF) nonprofit szervezettel is, amely a rovartenyésztési ágazat érdekeit képviseli. Saját bevallásuk szerint „a fő küldetésük, hogy az európai intézményekkel folytatott folyamatos párbeszéd révén elősegítsék a rovarok szélesebb körű felhasználását mint alternatív és új, emberi fogyasztásra és az állati takarmányozásra alkalmas fehérjeforrást”.

A szervezet az utóbbi évben több publikációt is közzétett arról, hogy milyen előnyökkel járna, ha az élelmiszeripar rohamléptekben elkezdene átállni a rovaralapú takarmányozásra, az európaiak pedig, lemondva a húsról, rovaralapú étrendre térnének át. Az IPIFF honlapján található ismertető szerint a rovarok sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek fontosak az emberi szervezetnek: különösen gazdagok fehérjében, és esszenciális aminosavakat, zsírsavakat, vitaminokat illetve ásványi anyagokat is tartalmaznak.

Az ehető rovaroknak kiegyensúlyozott tápanyagtartalmuk van, ezért megfelelnek az emberi táplálkozási szükségleteknek

– állítja a szervezet.

Kiemelik, hogy a rovarok már világszerte mintegy 2,5 milliárd ember táplálkozásának alapelemei, azonban az elfelejtik megemlíteni, hogy a világ egyes nagy népességű területein, többek között Indiában vagy Afrikában a rovarok evésének hagyománya van. Az IPIFF ugyanakkor kifejezte reményét azzal kapcsolatban, hogy rövidesen a nyugati társadalmak étrendjének széles körben elfogadott összetevőjévé válnak majd a rovarok.

Azonban nem az egészséges életmód az egyetlen propagálható előnye az új élelmiszereknek, hanem az, hogy a rovarok felneveléséhez sokkal kevesebb energia és takarmány szükséges. Jelenleg egy kilogramm marhahús előállításához 15 500 liter vízre, 20 kilogramm takarmányra és 250 négyzetméter területre van szükség, míg egy kiló emberi fogyasztásra alkalmas rovarhoz mindössze 5 liter vizet, 1,7 kg takarmányt és 3,6 négyzetméter területet használnak fel. 

Így az energiaválsággal küzdő Európai Unióban a brüsszeli elit egy újabb ponton szorítaná spórolásra az átlagpolgárokat.

Az Európai Unió a Horizon 2020 program keretében majdnem tízmillió euró értékben egy olyan projektet is támogatott, amelynek célja, hogy leküzdje a rovaralapú takarmányokkal és élelmiszerekkel szembeni akadályokat.

A projekt általános célkitűzése a közelmúltban kifejlesztett technológiák, termékek és eljárások tesztelése, kísérleti alkalmazása és bemutatása a magas technológiai készültségi szint elismerése érdekében. A projekt ezekre a kulcsfontosságú tevékenységekre, valamint a rovarfehérjék takarmány- és élelmiszeripari ellátási láncának érdekelt feleivel folytatott élő laboratóriumokra és műhelymunkákra összpontosít.

Ezek a tevékenységek biztosítják a remények szerint az európai rovarágazat további bővülését. A program ismertetőjében pedig azt írják, hogy a terveik szerint 2025-re az állati fehérjéket 10 százalékban rovarfehérjével helyettesítik az állati takarmányokban és 20 százalékban az emberi táplálkozásban, ennek elérése érdekében pedig ezerszeresére kell növelni mind a termelési volument, mind a szektorban elérhető munkahelyek számát.

A nyugati világ rovarevésre szoktatásában természetesen szerepet játszik több kutatóintézet és a mainstream média is.

Épp néhány napja cikkezett a The Guardian a lisztkukacokról, amikor beszámoltak egy dél-koreai kutatócsoport felfedezéséről. A kutatás során a lisztkukacot és a lárva állapotban lévő sárga lisztbogarat cukorral vegyítve megfőzték, így egy hússzerű ízesítőt kaptak eredményül, amelyet reményeik szerint egy napon fehérjeforrásként használhatnak majd a készételekhez.

A BBC szintén foglalkozott a rovarevés témájával, a Cardiffi Egyetem és a Nyugat-angliai Egyetem közös programjáról beszámolva, amivel a rovarok fogyasztására szeretnék ösztönözni a fiatalokat.

A fiataloknak workshopokat tartanak, ahol elmondják a tücskök, szöcskék, selyemhernyók, sáskák és lisztkukacok előnyeit a hagyományos húsételekkel szemben. Christopher Bear, a Cardiffi Egyetem munkatársa elmondta, azt szeretnénk, ha a gyerekek az alternatív fehérjékről úgy gondolkodnának, hogy ez a jelen, nem pedig a távoli jövő, ezért a kutatás középpontjában az áll, hogy a tanulók kipróbálhatnak néhány ilyen ételt.

A BBC s a The Guardian is kitért arra, hogy a rovarok fogyasztása környezetvédelmi, klímavédelmi szempontból is kívánatos lenne. Felhívták a figyelmet arra, hogy a klasszikus élelmiszer-termelés, különösen a hús előállítása energiapazarló és környezetkárosító. Kiemelték, hogy a haszonállatok és a hozzájuk kapcsolódó takarmánytermesztés nagy helyigényével szemben a bogarak nem foglalnak el nagy területet, vizet vagy takarmányt. Ráadásul a szarvasmarhákkal ellentétben a rovartenyésztés kevesebb üvegházhatású gázt termel, és mivel a bogarak gyorsan szaporodnak és rövidebb az élettartamuk, nagy mennyiségben lehet őket tenyészteni.

A mainstream média és a civil szervezetek mellett egyébként az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete is szeretné rávenni a nyugati világot az említett rovarok fogyasztására.

Vannak olyan csoportok, amelyek egyenesen törvénybe foglalnák a húsevés tilalmát. A brémai parlament zöldpárti politikusai ugyanis felszólították a lakosságot, hogy drasztikusan csökkentsék hús-, tejtermék- és tojásfogyasztásukat. Úgy vélik, hogy mindenkinek kötelezően legalább 75 százalékkal kevesebb állati eredetű ételt vagy italt kellene fogyasztani. A párt azt is bejelentette, hogy hamarosan tárgyalni fog az erről szóló törvényjavaslat benyújtásáról a kormánykoalíciós partnereivel és az ellenzékkel is.

Borítókép: Lisztkukacok (Fotó: Unsplash)