A két palesztin politikus vitája a kormány biztonsági és pénzügyi reformokkal kapcsolatos hétvégi döntése nyomán vált élessé – közölte egy meg nem nevezett tisztségviselő. A palesztin elnök nem fogadta el a kormánynak a reformokkal kapcsolatos döntését, és saját hatalma megkurtításának tekintette azt. Egyes források tájékoztatása szerint Arafat bizonyos engedményeket hajlandó tenni a pénzügyi és közigazgatási reformok területén. Alapvető pénzügyi reformokra azonban nem hajlandó, és nem engedi át a biztonsági erők felügyeletét sem.
A Palesztin Hatóság vezetőjét felbőszítette, hogy az ellenőrzése alá tartozó biztonsági erők tagjainak a kormány közvetlenül utalná át járandóságukat. Korei kormányátalakítást szeretne végrehajtani, és változást szorgalmaz a belügyminisztérium élén is. Ahmed Korei és Jasszer Arafat munkakapcsolata rendkívül feszült, a szombati kormányülést követően éles vitába keveredtek, de a miniszterelnök lemondása nem került szóba. Arafat és Korei között legutóbb a palesztin kormány megalakulása idején éleződött ki a vita. A kormányfő akkor is lemondással fenyegetőzve kényszerítette visszakozásra Arafatot. A palesztin elnöknek már Korei elődjével, Mahmúd Abbásszal is éles vitái voltak.
Időközben húszmillió dollárnak megfelelő támogatást szavazott meg az izraeli parlament a Ciszjordániában és a Gázai övezetben lévő zsidó telepek támogatására. A döntés felháborodást váltott ki a palesztinok, valamint az izraeli ellenzéki képviselők körében. A telepek támogatásáról nem sokkal azután határozott az illetékes bizottság, hogy Ariel Saron miniszterelnök bejelentette csaknem valamennyi zsidó település felszámolását a Gázai övezetben. Avigdor Lieberman szállítási miniszter alternatív tervet juttatott el több minisztertársának, amelyben palesztin körzetek, kantonok létrehozását szorgalmazta.
ENSZ-bírálat Izraelnek
A ciszjordániai biztonsági kerítés mintegy 680 ezer palesztin életét befolyásolja majd – állítja az ENSZ az Izrael által építendő fallal kapcsolatban. A kerítés a palesztin területek 14,5 százalékát elvágja a többi területtől, ráadásul a biztonsági választóvonal csupán 11 százaléka követi az 1967-es határokat, a többi szakasza mélyen benyomul a palesztin területekre. Egy másik vélemény szerint Izrael nem a palesztin szélsőségesektől akarja megvédeni területét a fallal, hanem meg akarja őrizni a zsidó többséget Izraelben. (MTI)
