Pókerarc

Hol vannak már azok az idők, amikor a nők fűzőbe szorították a derekukat, hogy szebbnek lássák őket a férfiak? A huszonegyedik század lányai szépségük érdekében súlyos tízezrekért idegmérget fecskendeztetnek arcukba – a Botox ugyanis hónapokra kikapcsolja a ráncosodásért felelős izmokat.

Erika sikeres, fiatal és szép üzletasszony egy gyógyszernek nem minősülő, ám gyógyhatásúnak mondott termékeket gyártó vállalkozásnál. A cég reklámai az egészséges életet hirdetik, ezért a vezetőknek mindent meg kell tenniük, hogy fiatalnak, szépnek és sikeresnek, egyszóval tökéletesnek mutassák magukat a világnak. A szépség azonban igen sok pénzbe és némi fájdalomba kerül. Erika Botox-injekciókkal biztosítja magának a manapság oly divatos Kleopátra-arcot: a rezzenéstelen kígyótekintet és a ránctalan homlok egy igen erős idegméregnek köszönhető. Az injekció harminc–negyvenezer forintba kerül, a tökéletes eredményhez háromra van szükség egyszerre, és a szer négy-öt hónapra bénítja le a szem körüli izmokat.
A Clostridium botulinum bacilus által termelt idegmérget biológiai fegyverként tartja számon a szakirodalom – a korábbi öbölháború után például Irakban jelentős mennyiséget semmisítettek meg belőle a nemzetközi ellenőrző csoportok szakemberei. A butolizmust okozó méreg – amely például romlott húsban található meg – az idegvégződések membránjához kötődve megakadályozza az ingerület továbbítását, ennek hatására felborul a vegetatív idegrendszer működése, izomgörcsök alakulnak ki, és beáll a halál.
Az új mánia természetesen Amerikából érkezett Magyarországra; a szó szerint méregdrága szert először csak a hollywoodi filmsztárok és a popcsillagok engedhették meg maguknak. Madonna egyik videoklipjében is népszerűsítette a forradalmian új módszert. A Botox egyébként hivatalosan ma sem használható Amerikában, a plasztikai sebészek jogi kiskapuknak köszönhetően ajánlják a ránctalanító szolgáltatást. A kezelés lényege, hogy a méreg – nagyon kis dózisban alkalmazva – elernyeszti az arc izmait, így a ráncok kisimulnak. A kúra előtt az arcot elő kell készíteni: megtisztítják, zsírtalanítják, leradírozzák az elhalt hámsejteket, majd injekció formájában a kiszemelt területen a bőr alá juttatják a hatóanyagot. A méreg a felszívódás után lebénítja a környező izmokat. A szer a kezelést követő második héten produkálja a maximális eredményt, ez az állapot körülbelül egy hónapig tart, majd lassan újra dolgozni kezdenek az izmok, de a teljes regeneráció csak három–hat hónap múlva következik be.
Sokan nem örültek az új módszernek, mivel a méreg gyakorlatilag lekapcsolja az izmokat az idegrendszerről, így a kezelésen átesettek „hasonlítani kezdtek a földönkívüliekhez”. A filmrendezők például arra panaszkodtak, hogy a színészek gyönyörű, ráncmentes arcából pókerarc lett, amelyről nem lehet leolvasni érzelmeket, mivel gyakorlatilag megszűnt a mimikájuk. Ezek a mellékhatások szerencsére csak ideiglenesek: ahogy a szer hatása gyengül, az arc újra élni kezd.
Az angliai Which? magazin munkatársai tizenhat londoni klinikára látogattak el egyszerű ügyfélként, hogy (többek között) érdeklődjenek a Botox-kúra mellékhatásairól. Az újságírók szerint a divatos klinikák hiú ábrándokat ébresztenek leendő pácienseikben: például azt ígérik, hogy ebédszünetnyi idő alatt éveket fiatalodhat az, aki rászánja a pénzt a kezelésre. Az orvosok elhallgatják a kezeléssel járó kockázatokat is. A klinikák persze visszautasították a vádakat, de a lap újságírói hangfelvételekkel bizonyították, hogy a Botoxról annyit mondtak: ez egyszerű, gyors és fájdalommentes injekció.
Erika szerint sem fáj az injekció, ám utána számolni kell a mellékhatásokkal: minden kezelés után huszonnégy órás fejfájás tör rá, és az sem túl kellemes, hogy az injekció beadása után nyolc óráig nem nyúlhat a kezelt területhez, és mindvégig függőleges testhelyzetben kell maradnia. Erre azért van szükség, hogy a hatóanyag ne terjedhessen bármilyen irányban az arcában, mert akkor más, nem kívánt részeket is lebéníthat, például hónapokig mozgásképtelenné teheti a szemhéját. Szerinte a szépség ennyi áldozatot bőven megér, és abban reménykedik, hogy az új módszernek nem lesz később jelentkező mellékhatása.
Ivanics György plasztikai sebész a botoxos kezelés magyarországi úttörője. Szerinte csak az első kezelés alkalmával lehet számolni fejfájással: akinek hajlama van a migrénre, annál előfordulhat ez a reakció, ám mivel a szer ellazítja a fejfájásért felelős izmokat, a migrén a Botox-kúra teljes időtartama alatt kimaradhat. A sebész szerint nemcsak nők, hanem férfiak is igénybe veszik az eljárást, amelynél a mértékletességen van a hangsúly: ha az injekciót beadó orvos érti a dolgát, és megfelelő dózist használ, akkor nem történhet baj, az ideiglenes bénulás csak a kívánt helyen és mértékben következik be. A módszerrel – amelyet magyarul szelektív blokkolásnak neveztek el – még a mimikát is formálni tudják, és egyre többen izzadásgátlásra is használják (a Botox ugyanis a verejtékképző mirigyeket is kikapcsolja). Ivanics szerint hazánkban is óriási sikere van a kezelésnek, páciensei között ismert színészek is vannak, akiknél például fontos, hogy az erős fényre való hunyorgást is meg tudja szüntetni, ugyanakkor az arc kifejezőkészsége megmarad.
A plasztikai sebész tankönyvében a mellékhatások között a helyi bevérzést, a hányingert és a zsibbadásérzést is megtaláljuk. Az is előfordulhat, hogy az arc két felén nem egyformán jön létre az izmok időleges paralízise, és emiatt aszimmetrikussá válhat. A szert különben már a társadalombiztosítás is felfedezte magának, egyes fiatalkori izombetegségek esetében orvos által felírt módon használják terápiás célokra. A nem kívánt mellékhatások elkerülése érdekében fontos a megfelelő dózis, az injekciózás pontos helyének betartása, a sokórás függőleges testhelyzet és a kezelés utáni masszírozás mellőzése, mert így bizonyosan nem vándorol el a szer a megcélzott területről. A nemzetközi szaktanulmányok jelentős kockázati tényezőként említik az izomsorvadást, továbbá a szer egyes ellenzői szerint a kérdéses területről ugyan eltünteti a ráncokat a Botox, viszont másutt újakat hoz létre. Mivel a ráncok kialakulásáért nem csak az izomzat felelős, a magyar szakember szerint a Botox-kezelést érdemes kombinálni a ráncfelvarrással vagy a lézeres ránctalanítással.
Az új csodaszer alapjaiban formálta át a kozmetikaipart: a plasztikai sebészek által feladott magas labdát úgy ütötték le a különféle kenőcsök gyártói, hogy újabban bizonyos arckrémekben is megtalálható az idegméreg hatóanyaga. A ránctalanítás ugyanis évi sok milliárd dolláros üzlet mindenütt a világon (Amerikában például tavaly hárommillió páciens arcába fecskendeztek az idegméregből). A módszernek – akaratukon kívül – még a politikusok is a reklámemberei lettek, az amerikai sajtó ugyanis bő terjedelemben foglalkozott azzal, hogy a demokraták elnökjelölő választásain sikert sikerre halmozó hatvanegy esztendős John Kerry szenátor arcát a kampány előtt Botox-injekciókkal feszítették ki.