Rendeződhet az atomválság

Féléves diplomáciai előkészítés után Pekingben tegnap megkezdődött az észak-koreai nukleáris válság rendezéséről folyó hatoldalú tárgyalások második fordulója. A két Korea, Kína, az Egyesült Államok, Oroszország és Japán delegációi – az előzetes tervek szerint – három napon át tanácskoznak.

A plenáris ülés kezdetén mind a hat delegációvezető kétperces felszólalásban ismertette országa álláspontját. Megnyitójában Vang Ji kínai külügyminiszter-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell próbálniuk megoldani problémáikat és nem elmélyíteni az ellentmondásokat. James Kelly, az amerikai külügyminisztérium kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekben illetékes államtitkár-helyettese megismételte, hogy az Egyesült Államok az észak-koreai atomprogram teljes, visszafordíthatatlan és ellenőrizhető lebontását kívánja. Kim Gje Gvan észak-koreai külügyminiszter-helyettes rugalmasságot ígért, leszögezte azonban, hogy kormánya fenntartja eddigi álláspontját és elveit. Az Egyesült Államok és Észak-Korea a hatoldalú tárgyalások részeként tegnap különtárgyalásokat is folytatott Pekingben.
Megfigyelők szerint Észak-Korea esetleg feladná atomprogramját, ha cserébe az Egyesült Államok nyilatkozatban szavatolná biztonságát. Phenjan következetesen ragaszkodik a számára juttatandó élelmiszer- és nyersanyagszállítmányokhoz is. A mostani tárgyalásokon kiemelten fontosnak tűnik, hogy az atomprogram feladatát célzó elképzeléseket a felek egységesen képviseljék. Ennek érdekében – a hírek szerint – az amerikaiak, a dél-koreaiak és a japánok összehangolták elképzeléseiket, és állítólag a kínaiak és az oroszok sem nyilvánítottak különvéleményt.
A tárgyalások alaphangját egy néhány nappal ezelőtti amerikai ultimátum adta meg, Washington voltaképpen nyílt katonai fenyegetést intézett Észak-Koreához. Phenjan makacssága esetleg arra ösztönzi az Egyesült Államokat, hogy eddigi álláspontját felülvizsgálva, amely szerint békés, tárgyalásos megoldást kell találni az észak-koreai atomfegyverprogram miatt kialakult nemzetközi válságra – közölte a múlt héten John Bolton amerikai külügyi államtitkár. A fegyverzet-ellenőrzési és nemzetközi biztonsági ügyekkel foglalkozó amerikai politikus kijelentette: az észak-koreai rezsim a békés rendezést célzó amerikai politika megváltoztatását idézheti elő azzal, hogy nem hajlandó tárgyalni illegális urándúsítási programjáról.
Az észak-koreai atomprogram ügye azután torkollott válságba, hogy Phenjan 2002 decemberében bejelentette: az Egyesült Államok ellenséges, fenyegető magatartása miatt azonnal felújítja az 1994-es megállapodás értelmében állítólag befagyasztott katonai atomprogramját. A válság rendezése érdekében tavaly augusztusban kezdődtek el a hatoldalú tárgyalások, de az ugyancsak Pekingben tartott első forduló kudarcba fulladt, mivel Észak-Koreát nem sikerült rábírni katonai célú atomprogramjának feladására. Az Egyesült Államok sejtése szerint Phenjan egy vagy két nukleáris bombával rendelkezik. A kérdést tovább bonyolítja a hordozórakéták kérdése: Észak-Korea a térségben minden bizonnyal célba tudja juttatni fegyvereit, ám interkontinentális rakétái csak a prototípus stádiumában vannak.