RMDSZ-tévé Erdélyben?

Neve sincs még, de a romániai magyar közösségen belül máris vita alakult ki az erdélyi magyar televízió létrehozása körül. A magyar egyházak ugyanis attól tartanak, hogy a magyarországi költségvetési támogatásból induló, egész nap sugárzó tévét az RMDSZ saját befolyása alá kívánja vonni.
Csupán néhány nappal ezelőtt alakult meg az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott alapítvány kuratóriuma, és az intézmény alapítása körül jelentős nézeteltérés támadt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint az egyházak vezetői között. Az erdélyi magyar püspökök felháborodását az váltotta ki, hogy az RMDSZ mellőzi az egyházat a televízió alapítási folyamatában, ugyanakkor nem tartják elégségesnek, hogy a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumában csupán két lelkész kapott helyett.
Az egyháznak és a civil társadalomnak az intézmény alapításában való részvétele kapcsán már hónapokkal ezelőtt beindult a nyilatkozatháború. Egészen pontosan tavaly novemberben, amikor Medgyessy Péter a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott megbeszélésen bejelentette: a magyar kormány anyagilag támogatná a leendő erdélyi magyar televízió beindítását. Noha az ezzel megbízott Miniszterelnöki Hivatal még nem hozta nyilvánosságra a tévéről készített projektjét, Erdélyben gőzerővel beindult a szervezkedés. Az RMDSZ nekilátott a tévét felügyelő – az erdélyi magyar mozgókép-gyártás jelentős formálójáról, Janovics Jenőről elnevezett – alapítvány bejegyzési folyamatának. A kuratóriumban erdélyi magyar írók, költők, újságírók, színművészek, filozófusok, valamint egy református és egy római katolikus lelkész kapott helyet, míg a testület élére Nagy Zsoltot, az RMDSZ ügyvezető alelnökét nevezték ki, aki mellesleg a szövetség kampányfőnöke. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó csoport segíti, és ezt a testületet már tíz erdélyi televíziós újságíró alkotja. Nagy Zsolt a Magyar Nemzet kérdésére úgy vélekedett, azáltal, hogy a kuratóriumban egy római katolikus és egy református lelkész is helyet kapott, az egyházak is megfelelő képviselethez jutottak a televízió beindításában. „Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kuratórium valamennyi képviselője tagja valamelyik történelmi egyháznak” – állapította meg.
Mindezzel azonban nem érik be az erdélyi történelmi egyházak elöljárói, akik – amellett, hogy üdvözlik a Medgyessy-kabinetnek az önálló magyar tévéállomás létrehozása támogatására tett szándékát – azt is kezdeményezik: pontosan rögzítsék az erdélyi televízió ügyében való egyházi részvételt. Tőkés László református püspök beigazolódni látja azokat az aggodalmakat, hogy Erdélyben „RMDSZ-tévé” kialakulása körvonalazódik, amit szerinte az bizonyít, hogy a kuratórium tagjainak többsége közel áll az RMDSZ-hez. Hasonló a helyzet az alapítványt létrehozó alapítók névsorával is, hiszen ezen Csép Sándor (író, szerkesztő, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke), Gálfalvi Zsolt (író, szerkesztő, a Román Televízió igazgatótanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Klub elnöke), Gáspárik Attila (színművész, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke), Markó Béla (író, szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke) és Takács Csaba (mérnök, az RMDSZ ügyvezető elnöke) szerepel. Utóbbiak közül máris elégedetlennek mutatkozik a televíziót évekkel ezelőtt megálmodó Csép Sándor, aki mellőzve érzi magát a létrehozásban, és attól tart, nem lesz beleszólása a tévé műsorpolitikájába.
Mindeddig kevés szó esett arról, mit is lát majd az erdélyi néző a tervek szerint év végén beinduló televízióban. Az erdélyi tévés szakma szerint csak akkor érdemes beindítani a csatornát, ha eléri a Duna Televízió és az m2 színvonalát, ugyanakkor a romániai magyarság közösségi érdekeit szolgáló egyedi műsortípusokon és tartalmakon kell alapulnia. Arról is vita folyik, mi legyen a neve (egyesek a Titanic mentésére indult Kárpátia óceánjáróról, mások Erdélyről egyszerűen E-TV-re keresztelnék), abban mindenki egyetért, hogy a tévének olyan műsorokat kell sugároznia, amilyeneket sem a román közszolgálati, sem a magyarországi média nem tud vállalni. A legtöbben azt szorgalmazzák, hogy az erdélyi magyar televíziót a politikai függetlenség és a szakmaiság jellemezze.