Budapest Európa zsidó Mekkájává válik?

Magyarország a németek által megszállt Európában a zsidóság szempontjából kivételes helyzetben volt, hiszen zsidók százezrei élhettek ott „védernyő alatt” – írja a második világháborút közvetlenül megelőző és az 1944-ig tartó időszakról szólva a Polityka című lengyel hetilap. A szerző, Zbigniew Zbikowski a magyar zsidóság múltjáról, holokausztjáról és mai életéről szóló cikkében emlékeztet, hogy a budapesti gettó lakóit – bár éheztek, halálos betegségek tizedelték őket, és a nyilasok részéről jogtalanságnak, megalázásnak voltak kitéve – nem hurcolták haláltáborokba, mint például a varsói gettóba zárt hittestvéreiket. A két nagy magyar történelmi keresztény egyház, a római katolikus és a református kivette a részét a zsidók mentéséből, csak a pannonhalmi bencés apátságban több ezer zsidó talált menedéket. A magyar zsidóság igazi tragédiája csak 1944 tavaszán, a német megszállás után kezdődött, amikor Budapesten a hatalom valódi birtokosa a német nagykövet volt. A vidéki zsidóság nagy részét, több mint félmillió embert ekkor a haláltáborokba deportálták, és közülük kevesen tértek vissza.
A magyar zsidóság jelentős részének elpusztítását a kommunizmus évtizedeiben elhallgatták. Az auschwitzi magyar blokk korábbi kiállítása is ebben a szellemben fogant: azt igyekezett sugallni a látogatóknak, hogy a németek elsősorban az ellenállási mozgalom tagjait hurcolták Auschwitzba. A szinte kizárólag Budapestre korlátozódó mai, több tízezres zsidó közösség szépen restaurált zsinagógájával, a megújuló egykori zsidónegyeddel, kóser éttermekkel és kávézókkal, héber feliratokkal ad hírt a világnak létezéséről, és Budapest lassan Európa zsidó Mekkájává válik.