Csak a felét termeljük meg az EU-átlagnak

Az új tagállamok belépésével az unió területén élő lakosság lélekszáma egyik napról a másikra mintegy 74 millió fővel (csaknem 20 százalékkal), 455 millió főre nő, s több mint 160 millióval nagyobb lesz, mint az Egyesült Államok népessége. A GDP viszont csak 4,8 százalékkal lesz több.

A belépő országok sorában a lakosság lélekszáma alapján Magyarországnál csak Lengyelország nagyobb, s a csehországival nagyjából azonos népességével hazánk jelentős súlyt képvisel. A tíz új tagállam minden hetedik állampolgára magyar lesz, ám a kibővített unióban minden magyarra ötven jut más nemzet fiaiból.
Miközben a kibővített EU-ban a népesség száma 20 százalékkal bővül, az összesen előállított nemzeti össztermék (GDP) csak 4,8 százalékkal lesz több. Ez azt jelenti, hogy a kibővített közösség GDP-jének több mint 95 százalékát az eddigi 15 országban termelik meg, s a jóval kisebb népességű Egyesült Államokban még mindig bő 15 százalékkal nagyobb GDP jön létre, mint a kibővített unióban – ezt mutatja az Eurostat 2002-es adatokra épülő összegzése.
Magyarország a csatlakozásával mindössze 0,7 százalékkal járul hozzá a 25 tagállam együttes nemzeti össztermékéhez. Ez annyit jelent, hogy az unióban termelt minden 142-143 euróból csupán egyetlen keletkezik hazánkban. A bővítés következtében az egy főre jutó GDP átlagosan 9 százalékkal lesz kevesebb, mint a 15 tagú unióban. Az egy főre jutó GDP Magyarországon alig több mint fele (53 százaléka) a tizenötök átlagának. A GDP-hez való szerény magyar hozzájárulásnak persze statisztikailag tetten érhető okai vannak. Magyarországon egy munkavállaló csupán 32,7 százaléknyi értéket állít elő a kibővített unió átlagához képest, s csupán 29,5 százalékát annak, mint amennyit a jelenlegi tagországok munkavállalói átlagosan megtermelnek.
Az eddigi 15 tagállamban 5,8-szor annyiba kerül a munkaerő, mint nálunk, azaz a munkaórára eső átlagos bérköltség Magyarországon durván 17 százaléka csupán a „nyugatinak”.
A statisztikák szerint Magyarországon még mindig nem éri el az uniós átlagot a felsőfokú képzettségűek aránya a 25–64 éves korosztályban. Míg Magyarországon a 25 éven felüli munkaképes korú lakosság 14 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ez az arány 20 százalék felett van mind a jelenlegi, mind a kibővített unióban. A kutatás-fejlesztés terén jelentős a lemaradásunk. Az Eurostat adatai szerint Magyarország a nemzeti össztermék 0,95 százalékát fordítja K+F kiadásokra, s ez csak fele a kibővített EU átlagának, amely alig valamit csökken az új tagok felvételével.