Csak ígéret volt a zöldek ombudsmanja?

A politika és a hatóságok öszszejátszása miatt szinte minden környezetkárosító tevékenységre engedélyt kapnak a beruházók Magyarországon – közölte Lányi András író, a Védegylet munkatársa. A szervezet többek között ezért kezdeményezte a jövő nemzedékek ombudsmanja intézményének létrehozását. Az erről szóló javaslatot azonban több mint egy éve nem tűzték napirendjükre az illetékes parlamenti bizottságok.

Lassan halad annak a szakértői bizottságnak a felállítása, amelynek a zengői lokátorberuházás értékelése lenne a feladata, ezért feltételezhető, hogy a valódi szándék nem az alternatív megoldások keresése, hanem a közfigyelem elhallgattatása – közölte tegnap Kajner Péter, a Védegylet munkatársa.
A szervezet nehezményezi azt is, hogy közel egy éve nem veszik napirendjükre a parlament illetékes bizottságai azt a javaslatot, amely a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogállásáról szóló törvény megalkotását kezdeményezi. Mint ismert, a Védegylet 2000 májusában tett javaslatot az új ombudsmanról, mert szerintük a demokrácia alapelvével ellenkezik, hogy az utánunk jövő generációk érdekei semmilyen módon nem jutnak képviselethez. Az Alkotmánybíróság volt elnöke, Sólyom László által kidolgozott törvényjavaslat szerint a környezetvédelem szószólója a döntéshozatali folyamatok során képviselheti az eljövendő nemzedékek érdekeit, és ellenőrizheti, hogy azok ne sérüljenek. Szili Katalin és Hegyi Gyula egyéni képviselői indítványként 2001 tavaszán ugyan benyújtotta a szervezet javaslatát, de akkor elutasították.
Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője elmondta: a két képviselő 2002 júniusában ismét beterjesztette a törvénytervezetet, de az hiába hever az Országgyűlés bizottságai előtt, 2002 novembere óta nem történt semmilyen előrelépés az ügyben. A törvénytervezet iránti közöny láttán a Védegylet úgy döntött, hogy a javaslatban körvonalazott szószóló feladatait civil szervezetek hálózataként látja el.
Lányi András, a szervezet munkatársa azonban bejelentette: a hatóságok és a mindenkori politika összejátszása miatt nem sok eredményt sikerült elérniük konkrét ügyekben, a Káli-medencében például tovább folytatják a környezetpusztító ásványvíz-kitermelést, a Jókai téren a tiltakozások ellenére mélygarázs épülhet, a szervezet törvényjavaslataival pedig nem foglalkoznak a döntéshozók. Csak néhány esetben sikerült befolyásolni a politikát, például a helyiekkel karöltve megakadályozták a zengői lokátorépítést, és a budai alsó rakpart kiszélesítésének tervét is módosította a főváros.