Tavaly folytatódott a könyvkiadás és könyvkereskedelem koncentrációja: az 56 milliárd forintot meghaladó összértékesítés több mint felét mindössze tizennégy forgalmazó vállalat bonyolította le. A könyvkiadás döntően magyar kézben összpontosul, a hazai tulajdonú könyvkiadók mintegy 76 százalékos részesedéssel rendelkeznek a piacon.
Az értékesített kiadványoknál évek óta vezető szerepet töltenek be az ismeretterjesztő könyvek, amelyek 26 százalékos részesedésükkel az értékesítési listák első helyén állnak. Az évek során folyamatosan háttérbe szorultak ugyanakkor a közoktatási tankönyvek és a nyelvkönyvek, tavalyi eladásuk az összforgalom negyedét tette ki. Ötszázalékos bővüléssel a szakkönyvek, lexikonok, szótárak, tudományos művek, valamint a felsőoktatásban használatos kiadványok könyvelhették el a legdinamikusabb fejlődést. Visszaesést mutat azonban a szépirodalom kategóriájába sorolható művek forgalma, amely tavaly a piacnak mindössze 17,2 százalékát alkotta.
Várhatóan kedvező hatást gyakorol a könyvforgalomra, hogy az adóharmonizáció miatt a könyveket terhelő tizenkét százalékos forgalmi adó idén január elsejétől az Európai Unió országainak átlagára, azaz öt százalékra csökkent. A könyvkiadás adójának csökkenésével párhuzamosan azonban megszűnt a közoktatás tankönyveire eddig érvényes nullaszázalékos adókulcs. Problémát jelent továbbá, hogy a Nemzeti Kulturális Alapprogram idén mindössze négyszázmillió forintot oszt szét írói ösztöndíjakra, könyvkiadásra, folyóiratok és kulturális rendezvények támogatására.
A könyvkereskedelemben piacvezető szerepet betöltő Libri Könyvkereskedelmi Kft.-nél úgy látják, hogy a magyar könyvvásárlási szokásokat az olvasási kedv folyamatos csökkenése jellemzi, ez pedig alapvetően befolyásolja a könyvpiacot. A vásárlók egyre szívesebben keresik fel a nagy üzletközpontokat, ami a kis, belvárosi üzletek forgalmának csökkenéséhez vezet.
origo.hu
Orbán Viktor: Isten veled, Mester! – fotó
