Parlamenti megválasztásakor a Fidesz frakciójának szinte egésze tartózkodott, az MDF megosztott volt, egyértelműen csak az MSZP és az SZDSZ szavazott igennel. Ezek fényében hogyan tudja szavatolni az ORTT nyugodt működését?
– Le kell szögeznem, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök konszenzussal jelölt az elnöki posztra. Az országgyűlési szavazáson nem vertem le a lécet; megválasztottak. A krónikákba ez a tény fog bekerülni. A lényeg az, hogy az ORTT felállt, és megkezdhette működését. Elszánt vagyok abban, hogy a testületen belül bizonyos kérdésekben megteremtsem a politikai megegyezést; szakemberként nagyobb az esélyem erre, mintha politikus ülne a helyemen.
– Nem gondolja azt, hogy az ellenzéki tartózkodás inkább annak tudható be, hogy a tavalyi elnökválasztás kapcsán éppen az MSZP elnöksége ajánlotta önt Medgyessy Péter miniszterelnök figyelmébe a jelöléskor?
– Valószínűleg másoknak kell feltennie ezt a kérdést: nem kívánok találgatásokba bocsátkozni, mert nem volna értelme. Tavaly az MSZP elnökségi ülésén – nem tudom, hogy kik – vetették fel jelölésem ajánlását a miniszterelnöknek. Ez megtiszteltetés volt számomra, és az sem zavart, hogy melyik politikai oldal részéről merült fel a nevem. Az is büszkeséggel tölt el, hogy most a köztársasági elnök úr ajánlott a tisztségre. A tavalyi és a mostani jelölés is azt támasztja alá, hogy szakemberként veszek részt ebben a tevékenységben. Abban bízom, hogy a munkám a Fidesz velem kapcsolatos parlamenti tartózkodó álláspontját – ami nem volt egyenlő a nem szavazattal – pozitív irányba fogja megváltoztatni.
– Ez, úgy tűnik, nem válik valóra, ugyanis a Fidesz politikai diszkriminációnak titulálta azt az ön támogatásával meghozott döntést, amely alapján több civil szervezet nem vehet részt a közmédiumok kuratóriumaiba történő sorsoláson.
– Szeretném kihangsúlyozni, hogy szó sincs politikai diszkriminációról. A testület két éve deklarálta azokat a kritériumokat, amelyek elősegítik a kuratóriumi sorsolásra jelentkező civil szervezetek sikeres nyilvántartásba vételét. A hatóság azokat a szervezeteket tekinti szakmainak, amelyek azonos foglalkozást vagy tevékenységet űző személyeket sorakoztatnak fel, vagy e társaságok ernyőszervei, illetve egy szakma érdekében fejtik ki tevékenységüket. A kizárt szervezetek ezeknek a feltételeknek nem feleltek meg.
– A Miniszterelnöki Hivatalban és a kulturális tárcánál két új médiatörvény-koncepció is készült. Az egyikben éppen az ORTT hatáskörének megkurtításáról, és arról értekeznek, hogy nincs is szükség erős médiahatóságra. Egyetért ezzel az elképzeléssel?
– Nem hiszem, hogy az ORTT túlhatalommal rendelkezne, a médiatörvény megalkotásakor szándékosan viszonylag gyenge ORTT-t gondoltak ki a szabályozás megalkotói; ennek minden gondját érezzük is. Nem erősebb, hanem hatékonyabb testületre lenne szükség: gyorsabban kellene reagálni az ügyekre. Az is fontos lenne, hogy a bírósági döntések ne három-négy év múlva, hanem rövid idő alatt születhessenek meg, másodfokon is. Így nőne a hatékonyságunk. Koncepciót gyártani egy nyolc éve működő rendszer mellett úgy, hogy nincs mögötte annak elemzése, felelőtlenség. Az igazi előkészítő munkához rendelkezni kellene különféle elemzésekkel, bírósági és alkotmánybírósági határozatokkal, az összes médiatörvénnyel kapcsolatos felülvizsgálattal, értékeléssel, és a nemzetközi példákat is alapul kellene venni. Nagyon fontos lenne a politikai oldalak közötti egyeztetés, e nélkül az egésznek semmi értelme; a törvény ugyanis kétharmados. Még ez sem rejti magában a sikert, de közelebb áll hozzá.
– Még főigazgatóként aláírta a Tilos Rádió elleni – annak keresztényellenes kirohanása miatt kirótt – harmincnapos műsorfelfüggesztésről szóló határozatot, elnökként viszont már az egyik hetilapnak azt nyilatkozta, hogy kissé erősre sikeredett a határozat. Nem keveredett ellentmondásba magával?
– Főigazgatóként eredetileg enyhébb szankcióra tettünk javaslatot, az első, az üggyel kapcsolatos testületi tárgyalás után erősebb szankció megszövegezésére kérték fel az irodát; ezt tártuk másodszorra a testület elé, és még ezen is változtatott a hatóság.
Az ORTT öt teljesen más felfogású emberből áll, az egyik tag 24 órás felfüggesztést, a másik pedig azonnali szerződésbontást irányzott elő. Ennek metszéspontjában kellett meghozni a döntést. A harmincnapos felfüggesztés bizonyára nem a legjobb, de mindenféleképp konszenzusos döntés. Főigazgatóként azt írtam alá elsőként, amelyet ma is vállalhatónak tartok, másodsorban pedig azt, amit a testület a vita végén határozott. Így nem is kerültem ellentétbe magammal. A Tilossal kapcsolatban egyébként nincs jogerős, végrehajtható közigazgatási határozat, hiszen az adó megtámadta azt a bíróságon.
– Az ORTT panaszbizottsága tanácsaiban a hatóság politikai oldalak által delegált jelöltjei hoznak döntést. Ön szerint jó ez a mostani rendszer?
– A panaszbizottságot nem lehet függetleníteni a testülettől, hiszen annak öszszetétele az ORTT összetételétől függ: minden tag a „hozzá közel álló” szakértői gárdából választ jelöltet. Ezt követően viszont totális függetlensége van a bizottságnak az ORTT-től, csak a törvénynek van alárendelve, és szabadon dönthet. A szabályozás azt mondja, hogy köztiszteletben álló emberek jelölése várható el a panaszbizottságba; erre nagyon oda kell figyelni és jogalkalmazóként ettől eltérni nem lehet.
A problémát ott látom, hogy az egyes eljáró tanácsok közel azonos ügyekben másféle döntést hoznak. A bíróságokon is megesik, hogy azonos ügyeket másképp ítélnek meg az eljáró tanácsok, de a jogegységi döntés egyfajta iránymutatást jelenthet számukra. Jogos elvárásnak tartom, hogy a panaszbizottság törvényi függetlenségét megtartva – a legfontosabb ügyekben – saját maga határozza meg azokat a kereteket, amelyek a panaszbizottság döntéseit az eljáró tanácsoktól függetlenül kiszámíthatóvá teszik. Véleményünk szerint ez számottevően javítana e grémium megítélésén és működésén.
origo.hu
Itt a bizonyíték: döbbenetes hasonlóságok vannak Gyurcsány és a Tisza Párt őszödi beszéde közt
