Gyárvadászat az interneten

Immár Magyarországon is elérhető az Európai Szennyezés Kibocsátás Regiszter (EPER), amelynek segítségével bárki kikeresheti: lakókörnyezetében milyen nagyvállalatok bocsátanak ki nagyobb mennyiségű szennyező anyagot. Az uniós rendszer egyelőre nem teljes, így alig száz vállalatról kaphatunk adatokat az interneten.

Évente 1240 tonnányi különféle nitrogén-oxidot, 1070 tonnányi szén-monoxidot, 311 tonnányi kéntartalmú vegyületet enged a levegőbe a Duna–Dráva Cement Rt. váci üzeme – derül ki, ha a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) új honlapján, a www.emla.hu/eper-en begépeljük a Vác vagy a DDC kereső szókat. Ugyanott az ország egyik legszenynyezettebb levegőjű településéről, Százhalombattáról az olvasható, hogy a Mol Rt. olajfinomítója 872 tonnányi nitrogén-oxiddal és 2510 tonnányi, a savas esőkért felelős kénvegyülettel szennyezi a levegőt. Ez azonban nem minden, hiszen a vállalat szomszédságában működik a Duna menti Hőerőmű is, amely 2450 tonna szén-monoxid, 6550 tonna nitrogén-oxid és 25 400 tonna kénvegyület terhelésével Magyarország egyik legártalmasabb üzeme. Ehhez képest a Tiszai Vegyi Kombinát tiszaújvárosi olefingyárának 576 tonnás, az idegrendszert károsító nitrogén-oxid kibocsátása szerénynek mondható, igaz ott a folyót terhelő fenol- és más vegyületek hatása a jelentős.
Az Európai Szennyezés Kibocsátás Regiszterbe az Európai Unió jelenlegi tagállamai után a most csatlakozók közül elsőként Magyarország helyezte el a környezetet terhelő nagyvállalatokra vonatkozó információit. Az adatokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2001-es mérései alapján az EMLA tette elérhetővé magyar nyelven is. A rendszer azonban korántsem teljes, jelenleg 87 magyarországi létesítmény található meg az adatbázisban. Ráadásul hazánk az előírt ötven vegyületnek csupán egy részére szerezte be a mérési eredményeket, s csak egy bizonyos, igen magas kibocsátási határ fölött kell beküldeni azokat a közös internetes adatbázisba. Így egy-egy településnév begépelése után az hihető, hogy a környék alapvetően tisztának számít, holott nem kizárt, számos kisebb üzem vagy forgalmas közlekedési útvonal öszszességében jóval több környezetterhelést okoz, mint például egy kohó vagy egy hőerőmű.
Sándor Csaba, az EMLA tanácsadó egyesület programvezetője szerint az EPER-jelentés elkészültével Magyarországon végre nagy lépés történt arra, hogy a szennyezési adatokat nyilvánosságra hozzák. Véleménye szerint az első jelentés elkészítése meghozhatja az áttörést, hogy a kisebb létesítményekre vonatkozó információk is a nyilvánosság rendelkezésére álljanak.