Románia a mi kezünkben van – hirdette szalagcímben április elején az egyik tekintélyes tel-avivi napilap. Az újság címoldalán Corneliu Vadim Tudor szélsőséges román pártvezér izraeli kampánystratégájával karöltve feszít, miközben mutató és középső ujjával a győzelem nemzetközi jelét mutatja. Az izraeli lap cikke arról számol be, amit Romániában tulajdonképpen már hónapok óta sejtett mindenki, aki egy csöppet is követi a belpolitikai eseményeket. Jelesül: az idei romániai parlamenti és államfőválasztás szálai a közel-keleti ország tanácsadóinak kezében futnak öszsze. Az Ariel Saronból pártelnököt és kormányfőt avató Eyal Arad most C. V. Tudornak, míg a korábban Ehud Barak, Jicak Rabin és számos amerikai elnök mellett tüsténkedő Tal Zilberstein és csapata a román kormánypárt államfőjelöltjének, Adrian Nastase jelenlegi miniszterelnöknek kampányol.
Az izraeli kampánystratégák ilyen mértékű térhódítása valóban példátlan a romániai politikai életben, annál is inkább, mivel egy-két esetben „természetellenes párosításra” is alkalmat ad. Ennek legnyilvánvalóbb példája a korábban nyíltan antiszemita nézeteket valló Nagy-Románia Párt (PRM) és a zsidó Eyal Arad tanácsadó irodájának „választási frigye”, amely a romániai mózeshitűek körében és Izraelben egyaránt megütközést keltett. C. V. Tudor és az Arad Communications közötti tárgyalások tulajdonképpen már tavaly megkezdődtek, ám a kampánytanácsadásról szóló szerződés megkötését éppen a zsidók ellenkezése késleltette. Hiszen Vadimot világszerte a román Le Penként, vagyis a zsidóellenesség és a fajgyűlölet eszméjének gátlástalan hirdetőjeként ismerik. A nagy-romániás pártvezér éveken keresztül tagadta a holokausztot, többször kijelentette, hogy hatalomra kerülése esetén stadionokba gyűjtené, majd legépfegyverezné a cigányokat és az újságírókat, a magyarokat pedig számtalanszor küldte vissza Ázsiába. Ennek dacára Eyal Arad kétmillió dollárért vállalta, hogy államfőt csinál Vadimból, a néptribun jobbkezét, Dumitru Dragomirt, a Román Labdarúgóliga elnökét pedig hozzásegíti Bukarest főpolgármesteri tisztségéhez. Pedig Dragomir ugyancsak nem nevezhető zsidóbarátnak: a román sajtócéhek által kitagadott szennylapja évekkel ezelőtt köntörfalazás nélkül, a náci eszmékre emlékeztetve azt írta, hogy a zsidókérdés „végső megoldása a szappan”.
Eyal Aradot átfogó lobbi keretében próbálta eltántorítani a romániai zsidó hitközség és Izrael bukaresti nagykövetségének vezetősége a Vadimmal való szövetkezéstől. A próbálkozás azonban nem sikerült, az izraeli tanácsadó pedig báránybőrt aggatott a farkasra: filoszemitává változtatta ügyfelét. Vadim Brassóban szobrot avatott Rabin néhai kormányfőnek, bocsánatot kért korábbi kiszólásaiért és tévelygéseiért, májusban pedig auschwitzi zarándoklatra készül, a többség azonban nem hisz a hirtelen pálfordulásban. A PRM államfőjelöltje jelenleg a szelíd, jóindulatú, istenfélő államférfi képében tetszeleg, jelszava pedig: „Csak én szabadíthatom meg Romániát a korrupciótól!” Kérdés, hogy a látszólagos Izrael- és zsidóbarátság hány új szavazatot hoz majd Vadimnak, akinek, ha bekerül az államfőválasztás második fordulójába, a jelenlegi román kormányfővel kell megküzdenie. Stratégáinak tanácsára a mindeddig arrogáns, távolságtartó és kötekedő Adrian Nastase – aki a hírek szerint négymillió dollárt fizet izraeli–amerikai kampánystábjának – az elmúlt időszakban szimpatikus, barátságos politikussá vedlett, sőt szokásától eltérően sűrűn „leereszkedik” a nép közé. A novemberi parlamenti választásokat megelőző kampány azonban közel sem ígérkezik ilyen barátságosnak. Már csak azért sem, mert Tal Zilberstein, Nastase tanácsadója szerint a politikai kampány a háborúhoz hasonlatos – azzal a különbséggel, hogy az előbbi során nem golyókkal, hanem üzenetekkel lövöldöznek. De az ellenfelet ugyanúgy nem kímélik.
Bírósági igen. Pert nyert egy kolozsvári fiatal magyar pár három évvel azután, hogy az anyakönyvvezető előtt a román mellett magyarul is megpróbálta kimondani a boldogító igent. Herédi Zsolt és Füsy Katalin 2001-ben szerették volna hivatalossá tenni a már jó ideje tartó élettársi kapcsolatukat, számításaikat azonban áthúzta Vasile Gherman kolozsvári anyakönyvvezető, aki a szélsőséges nacionalista nézeteiről hírhedt Gheorghe Funar kolozsvári polgármester egyik közeli munkatársa. (MTI)
