A Magyar Nemzet 2004. április 3-i számában Bayer Zsolt közölt egész oldalas publicisztikát Mel Gibson A passió című filmjével kapcsolatban. Bayer megállapítja, hogy a film állítólagos antiszemitizmusát támadók valójában ugyanazok a megélhetési felháborodók, akikről Norman G. Finkelstein A holokausztipar című könyve is szól. Sajnos a cikkből nem derül ki világosan, hogy hol végződik Finkelstein érvelése, és hol kezdődik Bayeré. Finkelstein szerint a holokausztipar a vagyonos, politikailag egyre inkább jobbra tolódó amerikai szervezett zsidóság, valamint Izrael apologétáinak csapata. Időről időre megújuló nyomásgyakorló akcióik hátterében cinikus hatalmi és pénzügyi motivációk állnak – például a jelenleg futó „új antiszemitizmus” elleni kampány célja az, hogy a második intifáda kirobbanása nyomán Izraelt érő kritikákat elhallgattassa. Bayer szerint „Jézus a baj”, azaz a probléma vallási gyökerű. Finkelstein ilyet soha nem állított – annál inkább is, mivel az Egyesült Államokban a holokausztipar legfőbb szövetségesei a fundamentalista keresztények. A holokausztipart nem érdekli Jézus – mindössze témára volt szükségük ahhoz, hogy ismét megjelenhessenek a médiában. Gibson holokauszttagadó apjával és zavaros nyilatkozataival kitűnő célpontnak bizonyult. Ez alapján átfesteni egy kicsinyes politikai érdekek mentén szerveződő kampányt a kereszténység elleni frontális támadássá meglehetősen kétes vállalkozás. Természetesen Bayernek joga van így értelmezni az eseményeket, de nem szerencsés, ha ennek során olyan szerzőre támaszkodik, akinek az álláspontja nyilvánvalóan nem egyezik az övével.
Illyés Edit
fordító, Budapest
origo.hu
Jelentős változások lesznek az OTP-nél, ez mindenkit érint
