Kaotikus helyzetet teremtett az adókról és a járulékokról szóló törvény tavalyi megváltoztatása. A rendelkezés kimondja, hogy az a munkaadó, aki június 30-áig átjelenti a színlelt munkaszerződéssel felvett, számla ellenében fizetett alkalmazottait, és erről jelentést is küld az adóhivatalnak, mentesül a büntetés alól. Aki nem tartja be a járulékfizetési morál javítására hozott intézkedést, adó- és munkaügyi ellenőrzésekre, illetve ezek nyomán pénzbüntetésre számíthat – noha egyelőre nem világos, ki számít színlelt szerződéssel alkalmazott kényszervállalkozónak, és ki nem.
Ha a törvény betűjét nézzük, mindenki kényszervállalkozó, aki olyan munkát végez, amit alkalmazottként is megtehetne. Hogy a valóság a törvénynél jóval bonyolultabb, azt jól mutatja, hogy az érintettek felzúdulására Burány Sándor munkaügyi miniszter bejelentette: nem tekinti kényszervállalkozóknak a művészeket, a sportolókat és a biztonsági őröket, lévén ezek speciális tevékenységet végeznek, melyek esetében a számlázás általános gyakorlattá vált.
A jogalkotók törvénymódosítással tisztáznák a helyzetet, csakhogy ez a munkaügyi tárca tájékoztatása szerint nem készül el június 30-ig. A művészek és a biztonsági őrök helyzetét rendező koncepción dolgoznak, az újságírók foglalkoztatásával kapcsolatos változtatásokat azonban még nem tárgyalták érdemben.
A lapunknak nyilatkozó szakértők úgy vélik, hogy a munkaügyi ellenőrzéseket az adóhivatalban és a minisztériumokban kellene kezdeni, a költségvetési intézmények ugyanis a megszorítások és a létszámstop miatt előszeretettel alkalmaznak kétes jogviszonyú munkavállalókat olyan feladat elvégzésére, amelyet mások alkalmazottként végeznek ugyanabban az irodában. A Magyar Nemzet értesülései szerint például a Belügyminisztérium több száz embert foglalkoztat határozott idejű, majd rendre meghosszabbított megbízási szerződéssel. Név nélkül nyilatkozó informátorunk, aki a gépjármű-nyilvántartási osztályon adatrögzítőként dolgozik, állítja: ő és társai többsége egy majdani köztisztviselői állás reményében ment bele a munkavállalók számára jóval bizonytalanabb szerződés aláírásába.
Részmunkaidős osztrákok.
