Miközben folyik a hagyományos fegyvernemek reformja, új feladatokra készítik fel az amerikai nukleáris erőket is. Olyan atomfegyver-arzenál létesítését tűzték ki célul, amely a nem kívánatos hatások minimalizálása mellett képes az észak-koreai és iráni bunkerrendszerek megsemmisítésére.
Már a Clinton-kormányzat alatt jelentős elmozdulás volt tapasztalható ezen a téren, amikor megkezdték a Szovjetunióra és egy európai tömeges összecsapásra méretezett hadászati és harcászati fegyverarzenál csökkentését és átalakítását. A fennmaradó taktikai nukleáris fegyvereket – elsősorban a B61-es és
B83-as, repülőgép-fedélzeti hidrogénbombákat, maximálisan 170, illetve 1200 kilotonna hatóerővel – pedig az új igényeknek megfelelően módosítják. A bombatesteket robosztus védőköpennyel látják el, amely biztosítja, hogy a fegyverek vastag szikla- vagy betonréteget tudjanak áttörni, mielőtt felrobbanva megsemmisítik az ellenséges bunkereket. A Bush-kormányzat és az azt támogató törvényhozási republikánus többség hajlik arra, hogy a másfél évtizede szünetelő atomfegyver-kutatásba és -fejlesztésbe új életet leheljen, bár a gyártás és a kísérleti robbantások újraindításáról egyelőre nincs is szó.

Hatalmas tűz lett egy bográcsozásból Debrecenben, több ember kórházba került