Nehéz időszakban, az építőipari termelés előző évekhez képest kisebb növekedése mellett kerül sor e héten a 23. Construmára, az ágazat nemzetközi szakkiállítására. A távirati iroda által közölt KSH-adatok szerint tavaly az ágazat termelési volumene 0,7 százalékkal haladta meg az előző évit, ugyanakkor 2002-ben még 20,1 százalékos volt a bővülés. Idén januárban a termelés volumene korrekciók nélkül 11,4, munkanaptényezővel kiigazítva 12,9 százalékkal nőtt a tavalyi bázishoz képest. Ám az épületek létesítése 4,7 százalékkal elmaradt, az egyéb építményeké viszont 50,9 százalékkal nőtt. Utóbbi oka, hogy e kategóriában a jelentős súllyal bíró nagyvállalkozások termelése az előző évi alacsony bázishoz viszonyítva megugrott.
A visszaesés okai
Az ágazat szereplőinek a jövőt illetően sincs sok okuk a bizakodásra, hiszen a múlt esztendőben az előző évinél 33,6 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek. Ezen belül épületek létesítésében 29,6, egyéb építményeknél pedig 38,2 százalékos volt a csökkenés. Az építőipari vállalkozások idén januárban megkötött szerződéseinek volumene 135,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az épületek építésére kötött szerződések volumene 5,5 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké viszont több mint négyszerese volt a 2003. januárinak. A növekedést csupán a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére januárban megkötött nagy értékű szerződések okozták.
A szakemberek a visszaesés okai között emlegetik a lakástámogatási rendszer szétverését, az állami és önkormányzati beruházások megcsappanását, s e körbe sorolják egyesek a telekáfa bevezetését is. A megszorítások így nemcsak a saját lakásról álmodókat, hanem az építőipari cégek egy csoportját is sújtják, s a következmény visszaüt a költségvetésre is. Holott az otthonteremtés támogatása jó üzlet lehet, lehetne az államnak.
Uniós kihívások
A GKI tanulmányban mutatott rá, hogy százmilliárd forint új lakástámogatási kiadás 180 milliárd értékű beruházást generál. Az adókon, a többletfogyasztáson s a korábbi munkanélküliek aktívvá válása miatt ki nem fizetett segélyeken keresztül pedig tíz százalék hasznot érhet el az állam. A lesújtó helyzetben némi pozitívum, hogy áprilistól emelkedett a szociálpolitikai kedvezmény összege, igaz, ennek növelését januártól ígérték.
A belső piac szűkülése mellett a cégek többségének helyzetét nehezíti, hogy májustól az uniós tagságból adódó kihívásokkal is szembe kell nézniük. Ráadásul Európa építőipara is vegetál, így vélhetően piachódítási szándékkal a keleti régió országai felé veszik az irányt a nyugati cégek. A közepes és nagy német cégek építőipari megrendelései januárban drasztikusan, 7,8 százalékkal estek vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva, s egy év alatt 51 ezerrel, 737 ezer főre csökkent a foglalkoztatottak száma. Nem a multik törnek majd be – azok egy része ugyanis már itt van –, hanem a kis- és középvállalkozások. Ezek sikerrel „arathatnak” majd a magyar piacon, hiszen méretük, tőkeerejük jóval meghaladja magyar vetélytársaikét, ráadásul brüsszeli kapcsolatrendszerük régebbi, és talán jobb is. Abban reménykedni pedig, hogy a magyar vállalkozások majd más tagállamok piacán lesznek eredményesek, sokak szerint naivitás. Másutt ugyanis kőkeményen védik saját vállalkozásaik érdekeit, amit jól mutat, hogy általában 60-80 százalékban az adott ország vállalatai lesznek a nyertesek saját országuk közbeszerzésein. Ezért szakemberek arra hívják fel a figyelmet, erőteljesen védeni kell a magyar piacot, s erősíteni a hazai cégek társulásait. Ezen túl pedig marad az unión kívüli piac, ahol helyzeti előnyüket és kapcsolatrendszerüket kihasználva juthatnak megbízásokhoz. Főként Horvátország, Oroszország, Románia és Ukrajna kerülhet szóba. Igaz, vannak olyan vélemények is, melyek szerint ezen országok egyik-másikában a nagyobb kockázatok miatt a befektetésekhez szükség lenne állami garanciákra is.
Felvásárlás és agyelszívás
Idehaza probléma továbbá, hogy a hazai vállalatok fővállalkozói pozíciójukból alvállalkozókká válnak, s az is elképzelhető, hogy a magyar cégeket a külföldiek felvásárolják. Nagy a realitása az agyelszívásnak is, amikor a képzett munkaerőt csábítják el. A túlélés útja lehetne a klaszterek alakítása, a fuzionálás, valamint szükség lenne az állami és önkormányzati támogatások, megrendelések újraéledésére, bővülésére. Gondot okoz a hazai piacon a jelentős esetszámot és volument jelentő körbetartozás, ami ellen valakiknek, tán elsősorban a szakma képviselőinek kellene tenniük. Komoly bosszúságot jelent a cégeknek az is, ha egy munkába feleslegesen fektetnek pénzt és időt. Gyakori ugyanis, hogy egy befektető tendert ír ki egy projektre, s az építőipari vállalat hosszú időn át dolgozik a tervezésen és az ajánlaton, amíg a dokumentumokat be tudja nyújtani. Aztán az egészből nem lesz semmi, hiszen a megbízásra csupán azért került sor, mert a befektetőnek a munkát sokmilliós költséggel kellett volna elvégeztetnie, így viszont azt több céggel, ingyen készítteti el.
Szakértői vélemények szerint az elkövetkezendő időszakban nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a felújításnak, korszerűsítésnek. Főleg, ha szemügyre vesszük a budapesti és sok vidéki lakóház állapotát. A Build and Econ adatai szerint is Európában – az Euroconstruct tagállamaiban – az építési piac teljesítményének legnagyobb részét, közel ötven százalékát (460 milliárd euró értékben) a lakásépítési, -felújítási és -korszerűsítési piac adja.
Huszonegy külföldi kiállító érkezik a vásárra
Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb építési szakkiállítása és vására kezdődik 2004. április 20-án, amikor a belügyminiszter hivatalosan is megnyitja a 23. Construma és a 9. Decorstone kiállítást a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. A magyar és a nemzetközi építőipar átfogó bemutatójára a szó szoros értelmében minden hely elkelt: 41 040 négyzetméteren 1173 kiállító lesz jelen az idei Construmán és Decorstone kiállításon. Nemcsak az építőipari gyártók és cégek, hanem a korszerű építőiparhoz szorosan kapcsolódó szakmai szövetségek és szolgáltatók, a pénzügyi hátteret biztosító bankok, biztosítótársaságok is részt vesznek a kiállításon és a vele egy időben zajló konferenciákon.
Minden eddiginél nagyobb a külföldi kiállítók aránya, a hazai cégek mellett 21 ország kiállítói mutatkoznak be a két szakkiállításon. Napokkal az Európai Unió bővítése előtt a szomszédos országok közül többen saját, nemzeti támogatás alapján önállóan is megjelennek a Construmán. Németországból 38 kiállító érkezik, de ott lesz Csehország, Horvátország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, s az idén először a tengeren túli államok képviseletében Brazília. Mindez jól illusztrálja, hogy Magyarország felértékelődött, mint az építőipari befektetések felvevőpiaca és mint vásárlói piac egyaránt.
