A Németországban élő zsidóság szervezeteinek konkurenciaharcával találta szembe magát a berlini kormány. Az ötvenesztendős múltra visszatekintő Német Zsidók Központi Tanácsa és az 1997-ben alakult Progresszív Zsidók Uniója közötti viszály részben szellemi téren folyik, az utóbbi napokban kiélesedő hangnem azonban profán okra vezethető vissza: az államtól kapott anyagi támogatás elosztására.
A magát liberálisnak minősítő unió nevében a történész Julius Schoeps azt vetette a központi tanácsot irányító Paul Spiegel szemére, hogy az elnök megszállottságában a liberális hitközségek tagjait nem tekinti igazi zsidónak. Válaszként az így vádolt funkcionárius valótlan állításokról és rágalmakról beszélt, amelyek jelentős károkat okoznak a németországi zsidóságnak.
A két szervezet között jelentős a különbség. A központi tanács a hazai zsidó hitközségek többségét képviseli több mint százezer taggal. Az 1950 óta működő szervezet kezdettől fogva nemcsak vallási, hanem politikai csúcsszervnek is tekinti magát. Aktív szerepet vállalt a köztársaság politikai és társadalmi életében, és rendre kiállt Izrael érdekei mellett. Kapcsolatai mindig szorosak voltak a kormánykörökkel. Az újraegyesítés után e kapcsolatok további elmélyítése céljából központját Frankfurtból áthelyezte Berlinbe, ahol mint a német zsidóság egyetlen hivatalos képviselője lép fel. Tavaly a központi tanács államszerződést kötött a kormánynyal, és a költségvetésből rendszeresen évi hárommillió euró támogatásra kapott garanciát.
A progresszív, de csak kétezerötszáz tagot számláló uniónak ebből az összegből azonban egyetlen centet sem hajlandó átadni.

Édesanyák szja-mentessége: történelmi lépés a magyar családtámogatásban