Hetvenötezer évvel ezelőtt készített ékszerekre bukkant a Cape Town-i muzeológusokkal együttműködő nemzetközi tudóscsoport Dél-Afrikában, az Indiai-óceán partján lévő Blombos-barlangban – adta hírül a BBC. A folyami kagylókból összeállított nyaklánc vagy karperec minden darabját ugyanazon a ponton lyukasztotta ki, s valószínűleg bőrszíjra fűzte fel az őskori ékszerész, mert a lyukak környékén jól látható kopásnyomok vannak.
A gondosan válogatott, közel azonos méretű kagylóknak vagy mind a két oldalát, vagy csak azt, amelyik a felcsatolás után látszik, vörösokker-bevonat borítja, ugyanaz az anyag, amelyet a későbbi korszakokban a test és az arc kifestésére is használtak.
A kutatók megállapították, hogy a legközelebbi folyó, ahonnan a kagylók származhatnak, a barlangtól húsz kilométerre van, tehát már az ősember sem kímélte az időt és a fáradságot a díszes külsőért.
Habár sok tudós azt tartja, a testre aggatott tárgyak kezdetben valószínűleg csak a csoporthoz tartozást vagy viselőjének a csoport hierarchikus rendjében elfoglalt helyét jelezték, de abban egyetértenek, hogy ezek a legősibb ismert ékszerleletek. Az elvont gondolkodásra és szimbolikus alkotások létrehozására képes modern ember tehát jóval korábban jelent meg a Földön, mint azt eddig gondolták. További bizonyíték, hogy ugyanez a tudóscsoport barlangban már legalább 77 ezer évesnek tartott, csontból készült eszközöket és díszítőkarcolásokkal ellátott, okkerkő tárgyakat is talált. Európában még 35 ezer évvel ezelőtt is ismeretlen volt a csonteszközök használata, így a tudományos világ fel sem tételezte, hogy más kontinenseken már több tízezer évvel korábban is van nyoma. Ám most – ki tudja, hányadszor – újra kell írni az ember fejlődéstörténetét.
origo.hu
A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU
