Kubai kérdések Guantánamóról
Budapest. Kuba képviselői átadták Magyarországnak – mely az idei évtől tagja az ENSZ emberi jogi bizottságának – a Guantánamón őrzött terroristagyanús személyek fogva tartásával kapcsolatos jegyzéket. Alfredo León Álvarez, Kuba budapesti nagykövete tegnapi tájékoztatóján elmondta: a javaslat arra irányul, hogy az Egyesült Államok adjon lehetőséget az emberi jogi bizottságnak eredeti céljainak teljesülésére, s tárja fel a guantánamói helyzet hátterét. A nagykövet úgy vélte, a foglyokat embertelen körülmények között, vádemelés nélkül tartják őrizetben, amely ellen számtalan szervezet felemelte már szavát. (Gy. Zs.)
Lemondták a találkozót
Ammán. Lemondta szerdára tervezett washingtoni találkozóját az amerikai elnökkel II. Abdalláh jordániai király, mert kérdésessé vált az Egyesült Államok elkötelezettsége a közel-keleti békefolyamat iránt. A megbeszélést májusra tették át. Ammán szerint a megbeszélést azért halasztották el, hogy az amerikai kormányzattal tisztázhassák a békefolyamatra vonatkozó álláspontot, különös tekintettel a palesztin területek jövőjére. (MTI)
Izraeli szankciók
Askelon. Egy nappal kiszabadulása előtt Mordeháj Vanunut, az izraeli nukleáris kapacitás napvilágra hozóját komoly megszorításokkal sújtotta Izrael. Vanunu ezek szerint szabadulása után egy évig nem hagyhatja el az országot, lakhelyet jelölnek ki neki, s olyan térkép szerint közlekedhet, amelyen fel vannak tüntetve a számára tilos területek. Nem adhat interjút senkinek, s ha bárki mégis e célból keresné fel, azonnal a rendőrséghez kell fordulnia. Az ország határaitól ötszáz méter távolságot kell tartania, jelentenie kell mozgását a rendőrségnek, s nem használhat internetes beszélgetőprogramot. (MN)

A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU