Bő 25 millió forint bírsággal sújtotta a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) az idei első negyedévben a kisebb-nagyobb szabálytalanságokat elkövető pénzügyi intézményeket – derül ki lapunk összesítéséből. Az összegből nem kis rész köszönhető annak, hogy a hatóság az elmúlt napokban szabta ki minden idők legnagyobb – összességében 10,7 millió forintos – biztosítói jellegű pénzbüntetését. Mint a PSZÁF indoklásából kiderül, a vétkes Aviva életbiztosító többek között nem egyértelműen tájékoztatta ügyfeleit a konstrukcióiról, sőt bizonyos esetekben nem is a szerződésben vállaltnak megfelelően járt el.
A tőkepiaci területen a Raiffeisen Értékpapír Rt. az idei első negyedévben 4 milliós bírságot könyvelhetett el amiatt, hogy egy bizonyos részvény esetében együtt kezelte az ügyfelek, illetve saját számlás eszközeit. A társaság szavatolótőkéje emellett bizonyos időpontokban nem érte el a kereskedési könyv alapján megszabott tőkeszükségletet. Egy másik befektetési szolgáltató, az E. I. S. East 2,5 milliónyi büntetést kapott két részletben, az ügyfelek szempontjából nem biztonságos informatikai megoldásai, s az esetleges pénzmosási ügyletek kiszűrésére alkalmatlan ügyfélazonosító-rendszere miatt. Hozzájuk képest az idén eddig legnagyobb hitelintézeti bírságot kapott társaság, a Magyarországi Volksbank 2 millió forinttal „úszta meg”, hogy egyes kintlevőségeit helytelenül minősítette, s felül kell vizsgálnia kockázatkezelési rendszerét.
A PSZÁF egy-egy évben kivetett teljes bírságösszege 2001 óta folyamatosan csökken – derül ki a felügyelet évkönyveiből. A 2000. évi közel 137 millió forint után 2001 jelentette az eddigi „csúcspontot”, hiszen ebben az esztendőben közel negyedmilliárd forint volt a kiszabott összbírság. Két éve viszont már 178,5 millióra, majd tavaly mintegy 137,5 millió forintra csökkent a büntetések együttes összege (ráadásul az idei első negyedévi szám további apadást vetíthet előre). Mindez azt jelezheti, hogy a pénzügyi intézmények tanultak a korábbi évek hibáiból, így a PSZÁF-nak egyre kevesebb alkalommal kellett súlyosabb intézkedéseket hoznia velük szemben. A „jó útra térést” nem mellékesen segíthette, hogy – az általában nagy sajtónyilvánosságot is kapó – bírságok az anyagi mellett az érintett bankok, biztosítók vagy éppen nyugdíjpénztárak erkölcsi tőkéjét is apaszthatják.
A bírságok volumenének csökkenése még akkor is igaz, ha a felügyelet tavaly év végén rótta ki történetének két legnagyobb összegű pénzbüntetését. Mint ismert, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), illetve brókercége a Pannonplast tőzsdei cégben történt törvénytelen befolyásszerzés, illetve a Kulcsár Attila és társai által elkövetett viszszaélések kapcsán kerülhetett a szomorú „bírságlista” élére. (A K&H Bank máskülönben már 2002 elején is „összegyűjtött” egy nagyobb összegű pénzbüntetést, akkor a jegybanki pénzforgalmi szabályok megsértéséért.) Ha lakossági körökben nem is, a tőzsdén alig vert fel kisebb port az I. G. P. I. Rt. és a Smilejest Ltd. „megabüntetése”. Emlékezetes: a pénzügyi felügyelet tavaly év elején bravúros nyomozással – egyebek közt angliai és az USA Delaware államának cégnyilvántartási adatait felhasználva – derítette ki, hogy a két társaság összehangolt módon, törvénytelenül szerzett 33 százalék feletti befolyást a magyar Zalakerámia Rt.-ben.
Az eddigi legnagyobb felügyeleti bírságok
PSZÁF-eszköztár.
