Földszintes, szerény irodaház a X. kerület zöldövezeti részén; a bejárati ajtón ott virít a rendszerváltozás éveiben meghatározó szerepet játszó, már-már elfelejtett hetilap, a Reform logója. A szerkesztőség még nincs teljesen „kész”, mesteremberek kopácsolnak a folyosón, de az első lapszám pénteken már az utcákon lesz.
Bodzabán István főszerkesztő elmondása szerint a Reform továbbviszi a hagyományait, de természetesen megújult módon, hiszen az indulás óta már eltelt tizenöt év. Akkor 16 oldalon, fekete-fehérben jelent meg, az újjászületett lap viszont színes lesz, és természetesen az igényeknek megfelelő, új rovatokkal is jelentkeznek. Azonban az alapkoncepció nem változik.
A Tőke Péter által 1988-ban alapított, fénykorában meglehetősen népszerű folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott többek között T. András Emil, Németh Ferenc, Szerdahelyi Csaba, Bartha Szabó József és Borókai Gábor is, aki később az Orbán-kormány szóvivője lett.
A lap lendülete a Horn-éra elejére megtört. Megjelenése bizonytalanná vált. A főszerkesztő szerint ennek fő oka az volt, hogy a Reform eltért az eredeti szellemiségétől, arculatától, így sok olvasója elpártolt tőle. Az első feltámasztási kísérlet – amiben ő is részt vett főszerkesztő-helyettesként – 1995 tavaszán történt, mégpedig a gyökerekhez való visszatérés jegyében. A lap emelkedő pályára állt, ám ősszel az új tulajdonos ismét váltott: a német Fókusz magazin magyarországi másává tette a lapot. A csőd nemsokára be is következett, az addigra visszacsábított olvasók ismét elpártoltak. A lap 1998 szeptemberében meg is szűnt. Ahogy Bodzabán mondja, a történet nyilvánvaló tanulsága, hogy a lap kizárólag akkor lehet sikeres, ha tartja magát az eredeti elképzeléshez:
– A Reform egy különleges történelmi pillanatban, a rendszerváltozás idején lett népszerű. Igazi néplapként indult, amelyben könnyedén, színesen, de nem a „bulvár” szintjére leszállítva jelentek meg a közérdeklődésre számot tartó információk. Ebben a szellemben képzeltük el a folytatást is. Olyan lapot szeretnénk az olvasók kezébe adni, ami mind a kül- és belpolitika fontos eseményeiről, mind a kultúra, a sport világáról hiteles képet ad, de szórakoztat és szolgáltat is: az olvasó találhat benne életmódtanácsokat, divatot, de horoszkópot is, és külön rovatban foglalkozunk az internettel – ahol nemcsak a „haladók”, hanem a kezdők is fontos információkhoz juthatnak. Az új Reform rendhagyó rovata a Tükör, amelyben egy-egy közéleti személyiség arcképét rajzoljuk meg a különféle vélemények tükrében. Az első számban Mádl Ferenc köztársasági elnök az alany. Őt Szili Katalin házelnök követi a sorban. Egy másik rovatunk célja, hogy szembesítsük a múltat a jelennel, egy kicsit visszahozva a régi Reform hangulatát. Megnézzük például, mi történt a hajdani nagy szocialista iparközpontokkal, régi, mára már elfeledett, visszavonult közéleti személyiségeket szólaltatunk meg. Igazi családi lapot szeretnénk a nagyközönség kezébe adni, amiben minden korosztály megtalálhatja a neki szóló olvasnivalót – szögezte le Bodzabán István, hozzátéve azt is: meglátása szerint a régi Reform olvasóközönsége mindmáig „lefedetlen” szegmense a lappiacnak. „Az ő igényeiket kielégítő hetilap a mai napig nincs, ezt az űrt szeretné betölteni a megújult Reform” – fogalmazott a kérdés kapcsán, hogy milyen réteget céloz meg, milyen várakozásokkal indul a lap.
Vitézy Zsófia lapigazgató szavaiból kiderült: a Reform mögött egy angol üzleti csoport áll, amely természetesen a haszon reményében fektet be a lapba. A kiadó lehetőséget lát a hazai sajtópiacban, ők pedig biztosak benne, hogy sikerül bebizonyítani a Reform életképességét. Elmondta azt is: a Reformot pillanatnyilag ötvenezer példányban nyomják, remélik, hogy emelkedni fog ez a szám. Mint kiderült, a Reform meglehetősen olcsó, ára inkább a napilapokéhoz áll közelebb, mint a bevezetett hetilapokéhoz. Egy újság túlélése döntően a hirdetőktől függ, s mint köztudott, Magyarországon a hirdetési hajlandóságot is erősen befolyásolja a politika. Vitézy Zsófia azonban bízik benne: ellent lehet állni a nyomásnak, és meg lehet őrizni a lap függetlenségét. „Reményeink szerint a hirdetőket meg fogja győzni a lap példányszáma” – fogalmazott.
A lapigazgató véleménye szerint az üzleti siker garanciája lehet, hogy a lap legfőbb alapelve a függetlenség, hogy nem politika igényei szerint mutatja be a valóságot, kizárólag az olvasó érdekeit tartja szem előtt. A Reform számára csak az ügy számít, amit a maga teljességében tár a közvélemény elé – szögezte le. Vitézy Zsófia úgy véli: a mai magyar sajtó mintha egy kicsit eltért volna eredeti hivatásától, az olvasó hiteles tájékoztatásától. A Reform pedig igyekszik majd ebben a tekintetben is példát mutatni. E cél megvalósítását nagyban segíti, hogy a munkatársak zöme fiatal, még az újságírói pályájuk elején tartanak, lelkesek, még nem sikerült őket „elrontani”… – fűzte hozzá némi iróniával.
A lapot egyébként kis létszámú szerkesztőség készíti. A belső munkatársak mindössze tizennyolcan vannak, mellettük tizenkét állandó külsőst foglalkoztatnak. De – ahogy Bodzabán István mondja – a Reform befogadó lap lesz, ahol csak a kézirat színvonala számít, bárki írását szívesen leközlik. Annyi bizonyos: a Reform pénteken az újságosstandokon lesz, s hogy sikerül-e a lapok versenyében megkapaszkodnia, az olvasón múlik.
origo.hu
Gázolás miatt állt le a közlekedés Sárospataknál
