Több okot is megneveztek a bajok forrásaként a demonstrációra készülő gyálarétiek. Egyebek közt azt is kifogásolják, hogy az üvegházi növények termesztésével foglalkozó Floratom Kft. ebbe a holtágba engedi az általa használt termálvizet. A szakemberek viszont úgy látják, ez csupán cseppnek számít a tengerben, ami környezetvédelmi szempontból nem annyira kifogásolható. A legnagyobb baj az, hogy a város szennyvize a hatvanas évektől a nyolcvanas évek végéig ezen a holtágon keresztül folyt a Tiszába. Az évek során rengeteg káros anyag rakodott le a holtág fenekére, amelyek már évekkel ezelőtt rothadásnak indultak. A bomlás folyamata rendkívül lassú, ezért a bűz évekig eltarthat. A holtág mihamarabbi rehabilitációjára mindenképpen szükség lenne, ám az ezzel járó költségekre jelenleg nincs fedezet. Kardos Sándor, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet igazgatója szerint mintegy tízmilliárd forintba kerülne a szükséges munkálatok elvégzése.
Az EU támogatásával megoldhatnák a problémát, de csak néhány év múlva. Időbe és pénzbe kerül, amíg a rehabilitációra vonatkozó részletes terv elkészül, aminek alapján azután pályázatot nyújthatnának be az unióhoz. Addig viszont tovább bosszankodhatnak a holtág környékén lakó polgárok. Kardos Sándor azt állítja: kismértékben ugyan, de a gyálarétiek is hozzájárultak ahhoz, hogy a bűz forrásává vált a Tiszának ez a holtága. Ők ugyanis még néhány évvel ezelőtt is odaengedték a szennyvizet, amikor még nem épült ki ebben a városrészben a csatornahálózat.
origo.hu
Eladó a vármegye legkisebb háza – különleges ajánlat Vérteskethelyről
