Tavaly óta arzén- és antimon- tartalmú, kevert vizet juttatnak az esztergomi Vaskapu-pusztai kútból a környék elosztóhálózatába, mert a régiót korábban kiszolgáló tokodaltárói „Ágnes ereszke” vízbázis helyett tavaly új kút fúrásába kezdett az Észak-Dunántúli Vízmű Rt. (ÉDV Rt.), százmilliós nagyságrendű állami forrás felhasználásával – értesült lapunk. A vízhálózatba kerülő arzén menynyisége az ÉDV Rt. víz- és környezetvédelmi laboratóriumának vizsgálatai szerint éppen az európai uniós jogszabály által megengedett határérték alatt van. Információnk szerint azonban a közeli tokodaltárón arzénmentes víz is rendelkezésre áll, amelyet korábban fel is használtak a szolgáltatók. Ennek egy részét a bánya jelenlegi, palackozott víz forgalmazásával foglalkozó tulajdonosa tavaly év végén fel is kínálta az ÉDV Rt. -nek, de ezt a társaság elutasította.
Közgazdász „vízügyes”
Kútfúró tevékenységbe kezdett az ÉDV Rt. Tatabánya térségében is, ahol helyi információk szerint a szénbányák vízaknáinak felhasználása mellett több, azóta használaton kívüli vízkezelő berendezést és új kutakat igyekeztek létrehozni, sikertelenül (például Császár községnél), nem kevés állami pénzt költve a beruházásokra. Az elmúlt években több tíz millió forintot költöttek a kutakhoz tartozó vezetékekre is. A Tatabánya–Tata távvezeték harminc folyóméter hosszú csőhídjának felújítására például 38 millió forintot, az esztergomi Prímás-szigeti hídvezeték felújítására pedig 30 milliót költöttek az elmúlt években.
Az ÉDV Rt. élére nemrég egy vízgazdálkodáshoz nem értő közgazdászt ültettek, a tatabányai MSZP-vezető, Lévai Ferenc, illetve a helyi SZDSZ élén álló Miklós Ákos támogatásával. Az új vezető, Szikszai József 1998 előtt felügyelőbizottsági tagja volt annak a Turulgáz Rt.-nek, amely vezetőségében szerepet kaptak az említett politikusok is.
A vezérigazgatót hiába kérdeztük a korábbi beruházásokról, megkeresésünkre csak annyit mondott: a napokban kezdte el a munkát, így „nem tudja megítélni az előző időszak folyamatait”. Szikszai szerint nincs abban semmi furcsaság, hogy az olajiparból került az ÉDV Rt. élére, hiszen az a lényeg, hogy jól működtessen egy vállalkozást. Megjegyezte: a környezetvédelmi tárca is egyhangúlag támogatta a jelölését, arról azonban nem nyilatkozott, hogy ennek köze lenne a tatabányai politikusokkal ápolt kapcsolataihoz. – Pontos ismeretekre van szükség, hogy megállapítsuk, melyik kút vize milyen minőségű, és ha van olyan, amelyik nem felel meg az egészségügyi normáknak, azt be kell zárni – jelentette ki az igazgató.
Szikszait támogatta Kovács György Zoltán is, aki a környezetvédelmi és vízügyi tárca egykori főosztályvezetőjeként ismeri a korábbi beruházásokat, hiszen a szaktárca az ÉDV Rt. fő tulajdonosa. A minisztérium jelölésére az egykori főosztályvezető most az ÉDV Rt. igazgatótanácsának elnöke lett, és elfoglalta az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Vízügyi Főigazgatóság vezetői székét is. Az igazgatóság végzi a vízügyi terület beruházói feladatait, szakvéleményt ad a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági eljárásokban, közreműködik a magyar és a nemzetközi pénzügyi alapokból támogatott projektek végrehajtásában, valamint a nemzetközi pénzügyi források igénybevételéből adódó feladatok ellátásában. Ez felvetheti annak a lehetőségét, hogy a vezető az ÉDV Rt. megbízásainál a források megítélését és a végrehajtást is befolyásolhatja.
Cáfolt befolyásolás
Kovács nem tartja összeférhetetlennek két megbízatását. Mint fogalmazott: a szaktárca jelöltjeként, a minisztérium képviseletében lett tagja az ÉDV Rt. igazgatóságának. Állítása szerint az Esztergom környéki kút vize megfelel a közegészségügyi előírásoknak, a tokodaltárói vízbázist viszont nem használhatják, mert jelenleg üzemképtelen, és az erről készült tanulmány alapján közel egymilliárd forintra lenne szükség az újjáélesztéséhez. A vezető cáfolta, hogy bármilyen befolyása lett volna Szikszai József kinevezésében, közlése szerint erről a tulajdonosok döntöttek. Miklós Ákos betegsége miatt nem kívánt nyilatkozni lapunknak.
Úgy tudjuk, Kovács György Zoltán és Lévai Ferenc régóta ismeri egymást, hiszen a politikusnak Kovács édesapja egykor főnöke volt a KOMÉP építőipari vállalatnál. Lévai Ferenc ezt elismerte, ahogyan azt is, hogy „alkalmasnak tartotta” Szikszai Józsefet a vezérigazgatói feladatok ellátására. Ennek azonban – állítása szerint – nincs köze a korábbi kapcsolatokhoz, hiszen az önkormányzat az ÉDV Rt. résztulajdonosaként a gazdasági bizottság útján döntött a jelölt támogatásáról. Szerinte Tatabánya környékén jelenleg is karsztvízből biztosítják az ellátást, fúrt kútból nem emelnek vizet a hálózatba.
Jelenleg a tatabányai önkormányzat 13 százalékos arányban részvényese az ÉDV Rt.-nek, ezért szólhat hozzá a vezérigazgató kiválasztásához.
A tatabányai vízbánya egykori tulajdonosában, a Karsztaqua Kft.-ben ugyanis tulajdonrésze volt a helyhatóságnak, és ezt a kft. eladósodását követően apportálták a vízműtársaságba. Információink szerint a Karsztaqua adósságainak megnövekedéséhez viszont hozzájárulhatott az is, hogy az egyéb vízkivételi módszerek keresése miatt csökkent a vízbányából átvett víz mennyisége.
A hatóság semmiről sem tud
Horváth Lajos, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség műszaki igazgatóhelyettese szerint nincs a hatóságoknak semmilyen információja arzén- vagy antimonszennyezésről. A szakember az eddigi felmérő anyagok alapján úgy tudja, a Vaskapu-pusztai kútból karsztvizet nyernek, és ezt vezetik a hálózatba. „Arzén szinte minden természetes vízben előfordul, csak az a kérdés, milyen mennyiségben” – fogalmazott az igazgatóhelyettes.
Arzénterhelés hazánkban. Az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Unió ajánlásai az ivóvízben 10 mikrogramm arzén- mennyiséget tartanak elfogadhatónak literenként. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tájékoztatása szerint Magyarországon is ezt a határértéket kell figyelembe venni, ám egyes vízszolgáltatók 2009 végéig haladékot kaptak a szigorú előírás teljesítésére. 66 hazai településen azonban az ivóvíz arzéntartalma a korábbi 30 mikrogrammos határértéket is túllépi, így ezeken a helyeken 2006 végéig kell cselekedni. Bár jelenleg nincs adat a magyar lakosság arzénterhelésére, de az tudható, hogy az ivóvízből származó terhelés átlagosan 13–48 mikrogramm közötti naponta, a legjelentősebb arzénforrásnak, a halnak pedig az egy főre jutó évi mennyisége 3 kg, így okkal feltételezhető, hogy a hazai arzénterhelés Európában a legkisebbek egyike.
