A kormány által tavaly meghirdetett 2008-as dátumhoz képest két évvel később fizetünk euróval. A 2010-es időpontról tegnap határozott a kormány. A késedelmet elsősorban az államháztartás jelentős hiánya és a magas infláció magyarázza. Az euró bevezetésének halasztásáról szólva Draskovics Tibor a tegnapi kormányszóvivői sajtótájékoztatón kijelentette: az euró bevezetése nem verseny; biztonságos és teljesíthető időpontot kívántak meghatározni. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a mostani kormányülésen nem szerepelt az a kérdés, hogy az ország mikor lép be az euró bevezetése előtt kötelező uniós árfolyamrendszerbe, az ERM–II-be.
– Az állami újraelosztás mértéke a következő négy évben a felzárkózás gazdaságpolitikai programja alapján négy százalékkal csökken, ez összességében kétezermilliárd forint megtakarítást jelent – közölte a pénzügyminiszter, aki hozzátette: szigorúan és hatékonyan kell gazdálkodni a közpénzekkel.
*
Az elképzelések szerint az állami újraelosztás jelenlegi mértéke négy év múlva 44 százalékra csökken a GDP-hez mérten. A tegnapi ülésen a kormány döntött az M5-ös autópálya Budapest és Gyál közötti szakaszának díjmentessé tételéről is.
Sokkal rosszabb lett a vártnál a folyó fizetési mérleg első negyedéves hiánya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentéséből. A jegybank közlése szerint a tavalyi első negyedéves 1,488 milliárd euróval szemben az idei év első három hónapjának hiánya elérte az 1,756 milliárd eurót, a deficit tehát 18 százalékkal emelkedett a tavalyi értékhez képest.
Barcza György, az ING Bank elemzője kifejtette: a gazdaságpolitikai programról most ismertetett adatokkal a piac már tisztában volt. Az elemző szerint a vártnál roszszabb mérleghiányt elsősorban a megugró import okozta.
A külföldi bankok gazdasági szakértői szerint idén nem várható érdemi javulás. Dwyfor Evans, a Bank of America stratégája az MTI-nek hangsúlyozta: pénzintézetüket nem elsősorban a magyar gazdaság egyhavi adatai aggasztják, hanem az, hogy az első negyedév egészében a mérleg fokozatosan romlott a tavalyi első negyedévhez képest. Olivier Desbarres, a Credit Suisse First Boston feltörekvő piacokért felelős alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Lengyelországban és Szlovákiában gyorsan csökken a folyó fizetési mérleg hiánya, addig feltűnő, hogy Magyarországon a deficit magas szinten stagnál. A Financial Times tegnapi száma szintén a magyar gazdaság nehézségeiről ír. A lap szerint az euró magyarországi bevezetését azért kell későbbre halasztani, mert az előre jelzettnél magasabb az államháztartás hiánya és a pénzromlás üteme.

Édesanyák szja-mentessége: történelmi lépés a magyar családtámogatásban