Nyílt a kiírt pályázat, tehát indulhat nemcsak szakmai befektető, hanem pénzügyi csoport is, és bár az ÁPV Rt. az előbbi érdeklődőket preferálja, nem kizárt, hogy külföldi befektetők – vagy olyan konzorciumok, amelyekben külföldiek is szerepelnek – szintén benyújtják pályázatukat. Ebben az esetben a pozitív döntéshez szükséges állami bólintást csak a vételár jelentős felsrófolásával lesznek képesek elérni. A pályázatoknak június 14-ig kell beérkezniük, az elbírálást és a szerződéskötést követően augusztus 23-ig kell befolynia a privatizációs bevételnek az ÁPV Rt.-hez, s az összesen 4,5 milliárd forintos tőkeemelés első részletét is addig kell végrehajtani – ismertette Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese. Ezzel egy időben a cégek felvehetnek közép- és hosszú lejáratú hiteleket. Az így „keletkező” közel tízmilliárd forint már a szükséges fejlesztéseknek is megteremti az alapját – tette hozzá.
*
A várható privatizációs bevételről nem nyilatkoztak az ÁPV Rt. képviselői, Kamarás Miklós kérdésre annyit közölt, hogy a befolyó öszszeg eléri a 15–20 milliárd forintot. Értesüléseink szerint a várható bevételt 17–19 milliárd forintos nagyságrendben határozták meg már korábban.
Külön utat jár majd be a magánosítás során a Tokaj Kereskedőház Rt., amelynek bizonyos részeit, így a tarcali kutatóbázist, a muzeális borkészletet és néhány frekventált dűlőt kincstári tulajdonba helyeznek. Ugyancsak kincstári kezelésbe kerül a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. lótenyésztésének fenntartásához szükséges eszközállomány. A Hód Mezőgazda Rt. esetében pedig kötelezettséget kell vállalnia a nyertesnek, hogy az rt. által évente rendezett nemzetközi állattenyésztési napokat legalább három éven keresztül folyamatosan megrendezi.
Kamarás Miklós szólt a Bábolna Rt. privatizálásáról is. Elmondta, hogy az ÁPV-nek komoly tőkerendezési feladata van a társaságban, de az elképzelt konstrukcióban nem szerepel tulajdonosi kölcsön. A Bábolna privatizációs pályázatának kiírására legkorábban a negyedik negyedévben kerülhet sor.
Az is elhangzott, hogy a tíz agrártársaság közül tavaly csak kettő, a tokaji és a szerencsi zárta pozitív eredménnyel az évet; a társaságok összes vesztesége 3,6 milliárd forint volt. Információink szerint azonban a cégek az idén – legalábbis üzleti terveik alapján – kivétel nélkül nyereségesek lesznek, az összes nyereség pedig várhatóan eléri a 677 millió forintot. Koleszár István, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta, a tíz társaság pénzügyi helyzete rendezett, környezetvédelmi állapotuk elfogadható, az aszály miatt azonban 6-8 százalékos vagyonvesztést szenvedtek el.
Önkormányzatoké lehet a Tokaj Rt.? Levélben kérte fel Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere a másik huszonkét tokaj-hegyaljai település vezetőjét, hogy együttes erővel, összefogással jelentsék be tulajdonba vételi igényüket a privatizációra kijelölt Tokaj Kereskedőház Rt.-re. Az akció elindítója szerint a térítésmentes tulajdonba vételhez törvényi lehetőséget biztosít a privatizációs törvény, illetve annak tavalyi, a költségvetésről szóló törvénnyel való módosítása. Ugyanis – mondta lapunknak Szamosvölgyi Péter – az említett törvény szerint kivételes, indokolt esetben térítés nélkül önkormányzati tulajdonba adhatók az állam vállalkozói vagyonába tartozó gazdasági társaságok. A hegyaljai települések önkormányzatainak vezetői e hét második felében tanácskoznak lehetőségeikről. (J. E.)
