Különös név a Fokoláre. Mit jelent?
Reskovits Ágnes: Családi tűzhely. Az észak-itáliai Trento polgárai nevezték focolarnak a mozgalom tagjait, a köztük megtapasztalt szeretet miatt. Mindez a második világháború vége felé történt. Az öszszeomlás idején a mozgalom alapítója, Chiara Lubich huszonhárom éves tanítónő volt. A háború borzalmaiban szembesülnie kellett álmai szertefoszlásával. Sokan élték ezt át, akiknek otthonukat, családjukat, ambícióikat kellett feladniuk a történelmi kataklizmában. Viszont éppen ez a megrázkódtatás ébresztette rá őket, hogy mi az, ami örök, ami maradandó. Elsőként Chiara Lubich élete változott meg radikálisan, de hamarosan követőkre talált. Voltaképpen azt mondhatjuk, hogy amire rádöbbent, és amin a közösség élete alapul, nem más, mint a szeretet-Isten, aki mindig is a keresztény egyházak középpontjában állt, de időről időre szeretete feledésbe merült. A II. vatikáni zsinat rendelkezései és a zsinat utáni egyházi élet viszont mintegy igazolta felismerését. A háborút követően egyébként hasonló indíttatásokat követve egymás után alakultak a keresztény megújulás különféle közösségei, és ez a folyamat is új lendületet kapott a zsinat utáni időkben. A Fokoláre nyitottsága lehetővé teszi, hogy ne csak katolikusok csatlakozzanak hozzánk, hanem más felekezetű keresztények, sőt más vallások követői is.
– Ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a távolról érkező tagoknak fel kell adni eredeti elképzeléseiket és hitüket?
Tóth Pál: A Fokoláre vonzereje, hogy úgy tudja összehozni és integrálni a különböző vallások követőit, hogy nem rombolja le, nem homogenizálja azok tanítását. Ez már a mozgalom indulásakor is látható volt Trentóban, hiszen a Fokoláre egy szerzetesközösség környezetében született meg, de nem fölszámolta, hanem megerősítette a szerzetesek saját identitását. Kapcsolatba kerültek nem hívők, sőt meggyőződéses olasz kommunisták is a mozgalom tagjaival, és a háború utáni Trento szociális problémáinak megoldására irányuló törekvéseik őket is saját meggyőződésükben erősítette meg, és nagyobb szolidaritásra késztette. Az Európai Unió alapítóinak fő célkitűzése, a sokszínűség az egységben, a Fokoláréban már élő valóság, vagyis a mozgalom működőképes modellt kínál. Itt közösséggé integrálódnak teljesen különböző identitások, de úgy, hogy nem kell feladni önmagukat, hanem megerősödnek saját küldetésükben.
– Ez az egyházi multikulturalizmus?
Reskovits Ágnes: Bizonyos értelemben igen. Az emberiség olyan család, ahol a különbözőség ajándékká tud válni. A nagy világvallások mélyén mindenütt megtalálható az „aranyszabály”, az a közös tanítás, hogy „amit szeretnétek, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük”, és ez teszi lehetővé a párbeszédet. A Fokoláre az élhető dialógus. Ez ma az emberiség túlélésének kérdése, mert a saját identitás ápolása mellett be kell fogadni más közösségek azonosságát. A globalizáció ugyanis tény.
– A stuttgarti találkozó bizonyára kiváló alkalom ennek demonstrálására.
Reskovits Ágnes: A keresztény megújulási mozgalmak saját pezsgő életüket akarják Európának megmutatni Stuttgartban. Az összejövetel kezdeményezője a Fokoláre Mozgalom, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület, a Cursillo, az Evangélikus Mozgalmak és Közösségek Felelőseinek Tanácsa, a Schönstatt Mozgalom, az Evangélikus Karizmatikus Megújulás és a Szent Egyed Közösség volt. Tehát nagyon széles a választék a különféle lelkiségi mozgalmak közül. Több mint 150 város csatlakozik a stuttgarti rendezvényhez. Ezzel egy időben a lelkiségi mozgalmak összejöveteleket rendeznek. Magyarországon három helyszínen lesz találkozó: Szegeden, Nyíregyházán és Budapesten. Műholdas kapcsolat segítségével fognak bekapcsolódni az európai méretű rendezvénybe. Magyarország Franciaországgal és Hollandiával együtt inte-
raktív kapcsolatban lesz Stuttgarttal.
– Ahhoz, hogy a Fokoláre alkalmas legyen ilyen hatalmas rendezvények szervezésére, először meg kellett erősödnie. Mi volt terjedésének a földrajzi útja a háború utáni világban?
Reskovits Ágnes: Először Olaszországban, majd Európa különböző országaiban alakultak közösségek. Hamarosan Dél-Amerikában is követőkre talált a mozgalom. Az itt élő, nyitott, és előítéletektől nem befolyásolt emberek körében hamar népszerűvé váltak Chiara Lubich elgondolásai. De közösségek jöttek létre az Egyesült Államokban és Kanadában is. Ma már csaknem minden országban jelen van a mozgalom.
– Hogyan tudott a Fokoláre „átlépni” a vasfüggönyön? Mikor került Magyarországra?
Tóth Pál: A hatvanas évek végén, a környező országokból került hozzánk. Ausztriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában már működtek a közösségek, és családi, baráti kapcsolatok révén terjedt át hozzánk.
Feleségemmel együtt az NDK-ban ismerkedtünk meg a mozgalommal, egyetemista éveink alatt. Ebben az időben az NDK katolikus egyháza sajátos helyzetben volt, talán kevésbé volt kiszolgáltatva a pártállami atrocitásoknak. Ennek egyik oka, hogy a püspöki kar meg tudta őrizni a függetlenségét. Hitler ugyanúgy üldözte az egyházat, és az egyházi hierarchia az ellenállás miatt bizonyos tekintélyre tett szert.
– A magyar kommunista hatalom hogyan viszonyult a Fokoláréhoz?
Tóth Pál: Ez az időszak talán nem annyira a nagy szentek kora, hanem magának a Szentnek, Jézusnak. A keresztény közösségeknek ez az alapja. „Ahol ketten vagy hárman összejönnek a nevemben, ott vagyok közöttük” – olvashatjuk az Újszövetségben. Ez egy társadalmi forradalom lehetőségét hordozta, hordozza ma is. Mi akkor ezt világosan megértettük. Először a családban, aztán a barátokkal igyekeztünk megértetni ennek a jelentőségét, és életmóddá alakítani a felismerést. Bárhol élhető a krisztusi program. A munkahelyemen például hamarosan nyolc munkatársam is hasonló elvek alapján kezdte berendezni az életét. Persze ez nem maradhatott titokban, és választás elé állítottak: vagy véget vetünk ennek, vagy másik munkahelyre mehetek. Ez utóbbit választottam.
Németországban a közelmúltban hozzáférhetővé váltak a Stasi jegyzőkönyvei. A keresztény összejövetelek irataiból kiderült, hogy az ügynökök a legbelsőbb körbe is beépültek. Érdekes volt visszaolvasni a jelentéseket azokról a találkozókról, amelyeken részt vettem. A beépített emberek nem találták veszélyesnek a Fokolárét, mert megértették, hogy a mozgalom lényege a béke, a szolidaritás, a szeretet. Az ellenség szeretete is.
origo.hu
Elkezdődött az érettségi: mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok
