Bábolna árnyékos oldalán

Alaptőkéjének csökkentésére, majd – újabb tizenötmilliárdos állami hitelből – azonnali felemelésére készül értesüléseink szerint holnapi közgyűlésén a Bábolna Rt. A törvényi rendelkezések értelmében a lépést már régen meg kellett volna tenni – ha nem kerülne rá sor, akkor a társaságot fel kellene számolni –, de információink szerint nem a tervezett módon. Az érintett kisrészvényesek egy csoportja attól tart, a tőkecsökkentés során elvesztik részvényeik szinte teljes értékét, s azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy az ismételt tőkeemelésből kizárhatják őket. Bárhogy alakulnak a dolgok Bábolna holnapi közgyűlésén – mert még az is elképzelhető, hogy felfüggesztik a közgyűlést –, annyi bizonyos, ezt követően a tulajdonosnak – azaz az államnak – három hónapon belül döntenie kell a társaság sorsáról.

Furcsa közgyűlésre lehet számítani holnap Bábolnán: értesüléseink és a kiküldött közgyűlési meghívó szerint ugyanis a legnagyobb állami tulajdonú agrártársaság nemcsak alapító okiratának módosítására, hanem alaptőkéjének feltételes leszállítására is készül, amelyre a részvénytársaság 2003. évi éves beszámolójában meghatározott, a közgyűlés által várhatóan majd elfogadott veszteség rendezése érdekében lesz szükség. Erről egyébként a gazdasági társaságokról szóló törvény 243. § (1) bekezdése is rendelkezik. Az alaptőke leszállítása – derül ki a közgyűlési meghívóból – a részvények lebélyegzésével történik, így az eljárás során a cég
1 720 862 darab, egyenként 7500 forint névértékű részvényének névértéke 12 forintra csökken, de a részvények darabszáma nem változik, így a részvények értéke ezzel gyakorlatilag megsemmisül. (Egy ilyen névértékű részvény évi ötszázalékos osztalékkal évi 60 fillért eredményez tulajdonosának.)
Az alaptőke leszállítása hatályosulásának előfeltétele, hogy az rt. alaptőkéjének leszállításával egyidejűleg elhatározott felemelése is megtörténjen. A napirend szerint erre is sor kerül, de előbb a közgyűlés még dönt a jegyzési elsőbbségi jog kizárásáról. A következő pont a Bábolna Rt. alaptőkéjének zártkörű felemeléséről szól, és az új részvények zártkörű forgalomba hozatalával jár. Az alaptőke-emelés tervezett összege 14,98 milliárd forint.
A gazdasági társaságokról szóló törvény meghatározott esetekben, ha például egy cég elveszíti alaptőkéjének kétharmadát, kötelezővé teszi az alaptőke leszállítását. Bábolna esetében azonban ezt a lépést már korábban is meg kellett volna hozni, mert a cég saját tőkéje már kisebb, mint mínusz kétmilliárd forint, miközben elveszítette tizenkétmilliárdos jegyzett tőkéjét és valamikori 18 milliárd forintos saját vagyonát is úgy, hogy közben az állam 99 százalékban tulajdonos volt a cégben, és cselekedeteiért az ÁPV (Állami Privatizációs és Vagyonkezelő) Rt. közvetlen felelősséggel tartozott. Mindez nem befolyásolja a cég jól kommunikált napi tevékenységét: sorra alakítja leányvállalatait, megszerezte a Hajdú-Bét Rt. piacait, legutóbb pedig vételi ajánlatot tett a Pick Rt.-re is.
A részvények zártkörű forgalomba hozatalának azonban szigorú szabályai vannak: ha erre szánja el magát egy társaság, különösen egy tőkeleszállítás, majd emelés során, akkor az újbóli emelést az eredeti tőkestruktúra szerint kell végrehajtani. Bábolna esetében elképzelhető, hogy az emelés ilyen formája nem mindenki számára elfogadható, valószínű, hogy a kisrészvényesek tiltakoznak ellene. Ha elfogadják, akkor saját zsebből kell kisegíteniük az állami vállalatot úgy, hogy előtte eredeti részvényeik értékét tulajdonképpen „elbukták”. A tőkeleszállítás után ugyanis egy százezer forintos részvénycsomag 160 forintot ér majd. Ha ennek ellenére mégis hajlandók fizetni a kicsik, akkor sem biztos, hogy megtehetik, mert a tízes napirendi pont, amely a jegyzési elsőbbségi jog kizárásáról szól, ettől a lehetőségtől is elütheti őket. Legalábbis így vélekednek a lapunkat megkereső kisbefektetők és önkormányzatok képviselői.
Szerintük nem elképzelhetetlen, hogy a cég így próbálja meg őket kiszorítani a tulajdonosi körből azért, hogy az újbóli tőkeemelést egy személyben az ÁPV Rt. hajthassa végre. Álláspontjuk szerint azonban a tőkeemelésből a részvényeseket nem lehet az előterjesztett módon kiszorítani, mert a meghívóban foglaltak és az abból általuk következtetett lépéssorozatok – a meghívó szerint – nem felel(het)nek meg a tőkepiacról és a gazdasági társaságokról szóló törvények előírásainak, mert nem szabályozzák a kötelezően előírt jegyzési minimumot, a befizetés feltételeit és a jegyzési elsőbbségi jog kizárásának részletes szabályozását.
A gazdasági társaságokról szóló törvény 243. § (1) bekezdésének értelmében az igazgatóság köteles nyolc napon belül a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy saját tőkéje húszmillió forint alá csökkent, vagy a részvénytársaság fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi. A kisbefektetők egy csoportjának véleménye szerint a Bábolna Rt. „megfelel” ezeknek a feltételeknek. Ebben a helyzetben azonban ugyancsak a gazdasági törvény szerint az államnak három hónapon belül valamit lépni kell. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy a cégvezetés és a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. azért tervezi ezeket a lépéseket, hogy kormányzati döntéseket kényszerítsen ki. Mégpedig egyes feltételezések szerint azért, mert ha az újbóli alaptőke-emelés nem valósulna meg, akkor a Bábolna Rt.-t fel kellene számolni. Ekkor azonban kútba esnének a privatizációs elképzelések. Új színt hozna a palettára, ha az ÁPV Rt. kizárja a kicsiket, de a tőkeemeléshez külső befektetőt vonna be. Ami azonban már nyilvános értékesítésnek, és ebben a formában állami segédlettel megvalósuló privatizációnak és törvénytelenségnek minősülne.
Ha nem lép a színre új befektető, a Bábolna Rt. a közgyűlési tervezet szerint az alaptőke-csökkentéssel és annak újbóli megemelésével akkor is rendezi helyzetét, sőt arra is lehetőséget teremtene, hogy valóban vételi ajánlatot adjon a közelmúltban alapított leánycégén keresztül a mára súlyos milliárdoktól megszabadított Pick Rt.-re. Ha pedig ez az üzlet létrejönne, akkor a szocialistákhoz közel álló Pick Rt.-ért egy – ha áttételesen is, de –, az állam által is tulajdonolt holdig fizetne állami pénzt. Az kérdéses, hogy a Bábolna Agrárholding Rt.-nek kik lesznek a tulajdonosai, az viszont érdekes, hogy a cégből majdan kivonulni szándékozó Bábolna Rt. milyen jogokat visz be és hagy ott az új társaságban.
Ezen feltételezések mellett a kisrészvényesek érthetetlennek tartják a velük szembeni magatartást, hiszen álláspontjuk szerint a kiküldött közgyűlési meghívó nem tartalmazza a törvényekben foglalt minimumelvárásokat sem, holott tartalma szerint a teljes tulajdonosi struktúra törvénytelen átrendezését jelzi. Emellett az állam gyakorlatilag vagyonuk drasztikus leértékelését tervezi, miközben saját kizárólagos döntési hányadával visszaél, ráadásul mindezt tulajdonképpen titokban, a legkisebb tájékoztatás mellett „sumák” módon teszi. Az előterjesztés erre vonatkozó pontjai ugyanis csak a közgyűlés előtti napon, azaz ma tekinthetők meg Bábolnán, és a közgyűlési részvétel másik feltétele, hogy a részvényesek részvényeiket a közgyűlés előtt legalább három nappal Bábolnán letétbe helyezzék. Ha ehhez még a közgyűlésen való részvételt is hozzáadjuk, akkor az háromszori Bábolnán való megjelenést jelent, amit természetszerűleg nem tud minden érdekelt teljesíteni, és így érdemben tájékozódni sem képesek. Annyit azonban tehetnek, hogy megkísérlik érvényesíteni jogaikat és megakadályozni a feltehetőleg bekövetkező lépéseket, természetesen jogi úton. Egyelőre csak annyi bizonyos: akármiről határoznak holnap Bábolnán, – még az sem elképzelhetetlen, hogy a közgyűlést felfüggesztik – a tulajdonosoknak – az államnak – három hónapon belül dönteni kell a társaság sorsáról.