Csorbulnak a jogok?

Csorbítva érzik állampolgári jogaikat a külföldön élő magyarok, hiszen a hazai törvények értelmében csak a magyarországi állandó bejelentett lakcímmel rendelkezők kerülhetnek fel az európai parlamenti választások szavazási listájára. Problémáikat tovább növeli, hogy számos más ország gyakorlatával ellentétben a szavazatok leadására kizárólag a nagykövetségeken nyílik mód, egyéb külképviseleteken nem.

Éljen választójogával, és menjen szavazni! – javasolta nemrégiben az a németországi levél, amely az összes uniós állampolgárt, így a külföldön élő magyarokat is választásra buzdította. A törvények értelmében ugyanis mindenki, aki nagykorú, s legalább három hónapja az EU bármely tagországában él, szavazhat a helyi listán induló európai parlamenti jelöltekre. Így viszont az a furcsa helyzet állt elő, hogy a magyar állampolgársággal rendelkező, de külföldön élő magyarok leadhatják szavazatukat például egy német politikusra, a magyarra viszont nem. „Csak a magyarországi állandó bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak” – szól a morózus törvény, amellyel szemben értetlenül álnak a magyarságukat éveken át hűen őrző, de más országba szakadt hazánkfiai.
Ráadásul a szavazatok leadása kizárólag a nagykövetségeken lehetséges, ezekből azonban országonként egy van, méghozzá a fővárosban. Így aztán hiába létesült számtalan nagyvárosban konzulátus vagy főkonzulátus, a többi uniós ország állampolgáraitól eltérően a magyaroknak akár több ezer kilométert is meg kellene tenniük ahhoz, hogy szavazhassanak.
Csak Stuttgartban sok ezer magyart érint a törvény szigora, pedig jelentős részük nem vette fel a német állampolgárságot. Közülük csak kevesen rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel. Aki azonban megfelel a kritériumoknak, s úgy dönt, hogy szavaz, annak egészen Berlinig kell utaznia, hogy ezt megtehesse. S nincs ez másként a világ többi országában sem, hiszen ahogyan Franciaországban csak Párizsban, úgy a kontinensnyi Egyesült Államokban is csak Washingtonban nyílik mód arra, hogy a magyarok leadják voksaikat.
Mint az egyik Nyugat-Európában élő magyar egyesület vezetője meséli, panaszukat néhány hónapja felvetették az ügyről nyilatkozó Lendvai Ildikónak is. Az MSZP frakcióvezetője akkor azt válaszolta: „Mi sem bizonyítja jobban, hogy nem tekintjük másodrangú állampolgárnak (önöket), mint az, hogy jövőre az európai parlamenti képviselők választásakor a külföldön élő magyar állampolgárok is szavazhatnak.” A honanya azonban tévedett, a választási rendszer ugyanis azt eredményezte, hogy a milliós külhoni magyarságból alig másfél ezer ember vetethette fel magát a választási névjegyzékbe.