Azt, hogy az Egyesült Államok katonai akciót hajtott végre Irak ellen, a magyarok háromnegyede ellenezte 2004. április végén – áll a Magyar Gallup Intézet közvélemény-kutatási adataiban. Az USA katonai akcióját 17 százalék helyeselte, 17 százalék nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani ebben a kérdésben. A véleménnyel rendelkezők körében 79 százalékos az amerikai katonai akció elutasítottsága, és 21 százalék azok aránya, akik helyeslik az akciót. Ezt a kérdést az elmúlt másfél évben negyedszer tették fel. 2003. januárban az összes megkérdezett 76, februárban 74, szeptemberben 65, míg 2004. áprilisban 66 százaléka ellenezte.
Azt, hogy a magyar kormány szállító alakulatokat küldött Irakba, a magyaroknak háromnegyede ellenzi, s 23 százalékuk támogatja. A megkérdezettek kilenc százaléka nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani. A véleménnyel rendelkezők körében 75 százalék a magyar katonai részvételt helytelenítők, és 25 százalék az ezt helyeslők aránya.
A magyarok többsége nem gondolja, hogy az iraki magyar katonai szerepvállalás elviselhetetlen biztonsági kockázatot jelentene az országnak. Azok aránya, akik szerint az iraki részvétel miatti biztonsági kockázat kifejezetten nagy vagy nem vállalható nagyságú, a 2003. szeptemberi 15 százalékról mostanra 25 százalékra nőtt. A jelentős növekedés ellenére a többség továbbra sem tartja elviselhetetlennek a biztonsági kockázatot.
Azt, hogy a magyar katonákat hazahozzák Irakból, a magyar felnőtt lakosság 77 százaléka inkább helyeselné, és csak 15 százalékuk ellenezné. A véleménnyel rendelkezők körében 84 százalék helyeselné a katonák hazahozatalát.
A magyarok 15 százaléka mondta azt, hogy Irakban jelenleg a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem zajlik, 44 szerint szerint inkább Amerika érdekeinek védelme történik. A magyarok 27 százaléka szerint mindkét dolog egyszerre történik most Irakban.
origo.hu
Érettségi: kezdődnek az írásbeli vizsgák, rekord születhet idén
