– Kinek köszönheti a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatói tisztét?
– Konkrét személyhez nem köthető. Úgy vélem, a megfelelő grémium végiggondolta, hogy a banknál szükséges átalakításokat ki tudná megfelelően végrehajtani. A testület egyhangúan hozta meg a döntését, és ezek után kértek fel engem. Én pedig többek között teljes bizalmat kértem, hiszen anélkül nem lehet ezt a munkát megfelelően elvégezni.
– Mégis, személy szerint ki kérte fel erre a pozícióra?
– Személy szerint Kiss Elemér kért fel. Kinevezésemkor ugyanis az általa vezetett Miniszterelnöki Hivatal gyakorolta a tulajdonosi jogokat az MFB fölött.
– Információink szerint korábban a bankárvilágban elég sok ellenséget szerzett magának.
– Ellenséget biztosan nem, ellenfeleket lehet. Ne felejtsük el, hogy 1990 óta a bankszakmában folyamatos verseny van az ügyfelekért. Már a megfelelő kollégák megnyerése is konfliktust szülhet, ellenségekről azonban nem tudok. Ellenfél biztosan volt, van is, sőt még lesz is.
– Kinevezése után csökkent az ellenfelek száma?
– Szeretném hinni, hogy igen, már csak azért is, mert csak egy fejlesztési bank van Magyarországon. A bank üzemeltetésének egyik alapfeltétele az volt, hogy ne konkuráljunk a többi kereskedelmi bankkal. Többek között ezért is értékesítettük a százszázalékos tulajdonunkban lévő Konzumbankot. Az eladás oka nem a Konzumbank hetvenmilliárdos mérlegfőösszege volt, hanem elsősorban azért döntöttünk az értékesítés mellett, hogy megszüntessük a pénzintézet kitüntetett szerepét. Mi ugyanis az összes kereskedelmi bankkal egyformán kívánunk együttműködni. Legjobb példa erre az európai technológiai hitelprogram, amelynek kapcsán összesen 23 bankkal kötöttünk szerződést, így a kereskedelmi banki tevékenységet ezek a pénzintézetek végzik el. Ezért úgy gondolom, nem beszélhetünk ellenfelekről, sokkal inkább együttműködő partnerekről. A Magyar Fejlesztési Bank igazából egy szakosított pénzintézet, nem pedig kereskedelmi banki tevékenységet végez.
– Önt a múlt heti kormánydöntés értelmében kinevezték az Európai Beruházási Bank (EIB) Magyarországot képviselő igazgatósági tagjává is. Mit gondol, miért épp önre esett a választás?
– Az Európai Beruházási Bank az Európai Unió fejlesztési bankja. Minden csatlakozó ország egyben tulajdonosa is ennek a pénzintézetnek. Mindegyik ország delegál egy politikust a kormányzó testületbe, mely évente két-három alkalommal ülésezik. Emellett létezik a banknak egy operatív, havonta ülésező szervezeti egysége is, mely úgy működik, mint bármelyik bank igazgatósága. Ebbe a 24 tagú döntéshozó testületbe neveztek ki, vagyis bizalmat kaptam ahhoz, hogy itt képviseljem Magyarországot. Az EIB egyébként rendelkezik egy fejlesztési alappal is, amelynek az MFB is tulajdonosa.
– Az Országgyűlés költségvetési bizottsága kezdeményezte az ön személyes meghallgatását kinevezése ügyében. Eleget tesz a meghívásnak?
– Természetesen. Örülök, hogy a bizottságot érdekli az EIB tevékenysége.
– A bizottság ellenzéki tagjai aggódnak a kinevezése miatt, hiszen indoklásuk szerint önnek nem szokványos banki műveletek miatt kellett annak idején távoznia a Kereskedelmi és Hitelbank éléről. Mi volt távozásának az oka, ami miatt az ellenzéki képviselők kételyeiket fejezik ki?
– A bizottság MDF-es tagjának kijelentését azonnal cáfoltam. Amennyiben ez a kérdés ismét felmerül bizottsági meghallgatásomkor, akkor újra elmondom, hogy állításuk nem fedi a valóságot.
– Az ön által vezetett bank a tavaly nagy nyilvánosság mellett meghirdetett fejlesztési tőkeprogram keretén belül januárig a jelentkező hetven cég közül mindössze eggyel tudott szerződést kötni. Hogy áll ma a program? Felgyorsultak már a tőkekihelyezések?
– Itt ugyan valóban gyorsítanunk kell, ám van arra magyarázat, hogy miért vagyunk késésben. A tőkebefektetés igen komplikált művelet, hiszen az MFB mintegy ötvenmilliárd forintos tőkéjét adjuk a vállalkozásokba. Minden esetben önálló stratégiai döntést kell tehát hoznunk. Az ilyen – igazából fedezet nélküli – tőkebefektetéseknél azt reméljük, hogy a cég további tevékenysége nyereséget termel, vagyis egy meghatározott hozammal a befektetés megtérül a bank számára. Itt tehát nem szokványos hiteldöntés születik, mely átlagosan egy hónap alatt átfut a pénzintézeten, hanem számos esetben külső tanácsadók véleményét is ki kell kérnünk. akik alaposan megvizsgálják a jelentkező céget. Ez a procedúra bizony három-négy hónapot is igénybe vehet. Valóban, tavaly hetven jelentkezőből csak eggyel kötöttünk szerződést. Jelenleg 110 pályázó közül hárommal kötöttünk szerződést, további tíz együttműködési megállapodás pedig aláírásra vár. Arra azért szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kockázati tőketársaságoknál az igénylések két-három százalékából lesz valós ügylet. Elképzelésünk szerint másfél év alatt egymilliárd eurónak megfelelő összeget fektetünk be a magyar gazdaságba, melyből 150 milliárd forintot a kis- és középvállalkozások szerezhetnek meg, ötvenmilliárd forintot pedig nagyobb vállalkozások kapnak meg. Míg a hitelkihelyezésnél lehetőség van standardizálásra, addig ugyanezt nem lehet megtenni a tőkebefektetések esetében.
– Ha ez ilyen nehézkes, akkor miért kell ebben részt vennie az MFB-nek? Miért nem bízzák ezt a feladatot kockázati tőkebefektetési alapokra?
– Ahogy nem kívánunk konkurálni a kereskedelmi bankokkal, ugyanúgy nem versenyzünk a befektetési alapokkal sem. A befektetéseknél mi hosszabb távra tervezünk, és a befektetési alapoknál alacsonyabb megtérülést várunk el a vállalkozásoktól. Az MFB tevékenysége kapcsán öt kitételt fogalmazott meg a kormány: alapvetően bank maradunk, hitelt és tőkét adhatunk, közvetett és közvetlen kapcsolatot építhetünk ki ügyfeleinkkel, forrásainkat belföldről és külföldről is felvehetjük. Szintén fontos, hogy stratégiai cégeink számát ötre csökkentettük le, portfóliónk többi tagját pedig átadtuk az ÁPV Rt.-nek. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy az MFB szakosított pénzintézet, amely nem vezet számlákat, nem gyűjt betétet, nem bocsát ki hitelkártyát, tehát semmilyen lakossági bankra jellemző tevékenységet nem végez. Mi hosszabb távú, viszonylag olcsó fejlesztési hitelt nyújtunk ügyfeleinknek, amivel nem befolyásoljuk a kereskedelmi bankok piacát. Fontos különbség az is, hogy a stratégiai befektetőnek lehetősége nyílik arra, hogy a későbbiek során ő vagy egy általa kijelölt cég kivásároljon minket az adott vállalkozásból.
– 2002-ben a kormányváltás után azonnal menesztett régi vezetés ellen a MeH különböző visszaélésekre hivatkozva tucatnyi feljelentést tett. Ezekből a feljelentésekből egyetlenegy sem érte meg a büntetőfeljelentés szakaszát. Lezárták már ezeket az ügyeket?
– Nem rendelkezem erről semmilyen információval, mert nem mi tettük meg ezeket a feljelentéseket.
– Önök nem is szolgáltattak információkat ezekhez a feljelentésekhez?
– Mi a nálunk lefolytatott KEHI-vizsgálat nyomán készült jelentésnek csupán azt a részét ismerhettük meg, amely a bank működtetésére vonatkozó változtatási javaslatokat tartalmazta. A feljelentéseket mi nem befolyásoltuk.
– Akkor nem is tud a feljelentések sorsáról?
– Nem, ehhez nekünk nincs közünk.
– Az előző vezérigazgatóval, Baranyai Lászlóval nem is találkozott?
– De igen, az átadás-átvételnél, amely egyébként teljesen korrekt módon zajlott le.
– Azóta nem is találkoztak?
– Nem. Gondolom, Baranyai úr elfoglalt, jelenleg is több tisztséget tölt be.
– Baranyai László megnyert munkaügyi peréről csak értesült…
– Igen, a bíróság másodfokon neki adott igazat, az ítéletet tudomásul is vettük.
– Az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentésében számos kritikával illette az ön által vezetett bankot. Az ÁSZ többek között azt kifogásolta, hogy a két vezérigazgató között nem történt meg a felelősségi körök megosztása, és követhetetlen a támogatások és kihelyezések rendszere. Jogosnak érzi a kritikákat?
– Úgy gondolom, hogy az ÁSZ összességében pozitív és elismerő jelentést készített a bankunkról. Valóban született három megállapítás, amelyeket nem elmarasztalásnak, hanem véleményem szerint inkább figyelemfelhívásnak szántak. Az igazgatói hatáskörök megállapításánál mi a németországi gyakorlatot alkalmaztuk, mely szerint mindkét vezérigazgató tud mindenről, és közösen dönt. Most valóban elértük azt a pontot, ahol már különbséget lehet tenni a hatáskörök között. A tulajdonos gazdasági tárca vezetője, Csillag István erre utasított is minket, így a legutóbbi igazgatósági ülésen módosítottuk a szervezeti és működési szabályzatot. 2002-ben hét kihelyezésnél valóban eltért a bank a saját szabályzatától, közülük hat döntés még az előző vezetés idején született. A Zsolnai Porcelángyár esetében pedig a meghatározott fedezetértéktől tekintettünk el, annak érdekében, hogy a gyár életben maradhasson. Ezt a helyzetet egyébként szintén megörököltük.
– Az ÁSZ jelentése azt is kifogásolta, hogy túlságosan magas marketingköltségekkel és szakértői díjakkal dolgozik az ön által vezetett pénzintézet. Milyen díjakra gondolhattak itt az ÁSZ munkatársai?
– Mi leállítottuk ezeket a kifizetéseket, és jelenleg elenyésző marketing-költségvetéssel dolgozunk, ugyanis e pillanatban nem indokolt az arculati reklám. Az ÁSZ által vizsgált 2002-es évet valóban egy magas marketingköltség terhelte: a megörökölt, Hungexpo Reklám Kft.-vel meglévő 1,5 milliárd forintos kötelezettség, de ezt a szerződést mi felmondtunk. A szponzortevékenységünk jelenleg kizárólag az EU népszerűsítéséről, illetve a beteg gyermekek támogatásáról szól.
– Mekkora beleszólása van önnek a Gazdasági Rádió működtetésébe? Ezt azért kérdezzük, mert a Regionális Fejlesztési Holdingon, illetve a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Kft.-n keresztül ön is érdekelt a rádiót üzemeltető társaságban.
– Én mindössze a Regionális Fejlesztési Holding boardtagja vagyok, így semmilyen rálátásom nincs a rádió működésére.
– Az Origo internetes portál felmérése szerint a havi 5,4 millió forintos fizetésével jelenleg ön ma az egyik legjobban kereső állami alkalmazott. Nem lett több az irigye, hogy ehhez még egy plusz kinevezés és egy további tiszteletdíj is járul?
– Úgy tudom, hogy az EIB igazgatósági tagsága nem jár tiszteletdíjjal. Ha mégis lenne, úgy az összeget fel fogom ajánlani a beteg gyermekek részére. Az Origo által közzétett összegnek csupán fele a bér, a másik része viszont egy igen kemény feltételekhez kötött prémium, elbocsátásom esetén pedig semmilyen végkielégítést nem kapok. Úgy tudom, hogy az általam felvett összeg nem egyedülálló az állami alkalmazottak körében.
origo.hu
Orbán Viktor: Győzike ide kevés lesz, indulnak a sajtóperek!
