Ősszel állhat át a pécsi erőmű a biomasszára, vagyis az eddigi széntüzelés helyett faapríték elégetésével nyerik majd a távhőt és az elektromos áramot. A környezetvédelmi szempontú beruházás nemcsak jelentős mennyiségű szennyező anyag kibocsátásától szabadítja meg a várost, de előnyös a környékbeli erdőket üzemeltető társaságoknak is. Az erőmű hosszú távú vásárlási szerződést kötött a mecseki és a somogyi erdészeti részvénytársasággal a faapríték átvételére, méghozzá jóval drágábban, mint amennyit korábban a farostlemezgyárak kínáltak a termékért. Információink szerint a 7000 forintnál valamivel magasabb tonnánkénti ár komoly bevételhez juttatja a tavalyinál kevesebb állami pénzből élő erdészeteket, amelyek fásításra, művelésre költik a pluszpénzt. A farostlemezgyártók szerint a biomassza-erőművek könnyen költekezhetnek, mivel a környezetbarát termeléssel előállított áramot magas áron köteles átvenni a villamos művek, ők viszont ellehetetlenülnek a piacon. Véleményük szerint ráadásul a hazai erdők tartalékai végesek, a faapríték hiánycikké válik, felverve a lakossági tűzifa árát is.
A magyar biomassza-erőművek évente átlagosan 250 ezer tonna fát tüzelnek el, de ez a mennyiség az új építkezések miatt a közeljövőben megsokszorozódhat. Az erdészek ennek ellenére, állítják, minden igényt ki tudnak elégíteni.
– Nem borítja föl a hosszú távú terveket a biomassza-erőművek megjelenése – nyilatkozta kérdésünkre Somogyi Zoltán, az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársa. A szakember nem osztja az ellenőrizetlen fakitermeléstől tartó zöldek félelmét sem, bár azt elképzelhetőnek tartja, hogy az erőművek közelében esetleg több fát vágnak ki, mint amennyit korábban terveztek. Somogyi Zoltán úgy látja, hogy a kedvező helyzet ellenére Magyarországon is el kellene kezdeni a kifejezetten energiacélokat szolgáló ültetvények telepítését.
Takács Gábornak, az Energiaklub munkatársának meggyőződése, hogy a bútorlapgyártókat és az erőműveket is ki tudják szolgálni a magyar erdők, problémásnak tartja viszont, hogy a nagy megrendelők nem találkoznak a magánerdők tulajdonosaival, így a 19 állami tulajdonban lévő társaságra nagyobb teher hárul. Elmondása szerint egyedül az ajkai erőmű kötött szerződést kistulajdonosokkal, de a pécsi, a kazincbarcikai, a mátészalkai, a szigetvári és a papkeszi, illetve a még csak épülő egységek állami erdészetekkel állnak kapcsolatban. Takács elismeri, hogy a biomassza-erőművek feszültségeket okoznak a piacon, amelyek akár a lakossági tűzifa árában is megjelenhetnek, ez azonban eltörpül ahhoz a haszonhoz képest, amit az erdészetek – közvetve tehát az erdők – gazdagodása jelent.
Az erdőgazdálkodók haszna persze a farostlemezipart nem nagyon érdekli. A vásárosnaményi Interspan Kft. vezetői egyenesen a cég versenyképességét féltik, mondván: a magas alapanyagárak miatt már most is jóval drágábbak, mint a külföldi konkurencia. Azt senki sem tudja megjósolni, hogy az áremelkedés begyűrűzik-e a lakossági tüzelő árába. Az azonban biztos, hogy a tűzifa tavaly télen átlagosan 15 százaléknyival került többe, mint egy évvel korábban. Egy mázsa fa ára a minőségtől függően 1400– 1800 forint között mozgott a tüzépeken.
A megújuló energiaforrások nagysága Európában
Ausztria 24,3%
Belgium 1,0%
Dánia 7,3%
Egyesült Királyság 0,7%
Finnország 21,3%
Franciaország 7,1%
Görögország 7,3%
Hollandia 1,4%
Írország 2,0%
Magyarország 3,6%
Németország 1,8%
Olaszország 5,5%
Portugália 15,7%
Spanyolország 5,7%
Svédország 25,4%
Európai Unió összesen 5,3%
Forrás: GKM
Fűből is lehet energiát nyerni. Európa nyugati felén általános gyakorlat, hogy a rossz minőségű, szántóföldi művelésre alkalmatlan földeket magasra növő, vastag szárú fűvel vagy gyorsan növő fákkal ültetik be – kifejezetten az erőművek ellátására. Az energiaültetvények telepítését legtöbbször az állami büdzséből támogatják. Magyarországon egyelőre csak kísérleteznek az energiaültetvényekkel. Szakértők szerint az energiafű vagy az energiaerdő telepítése nemcsak a biomassza-erőművek kiszolgálásában kaphatna kulcsszerepet, de jelentős pluszforráshoz juttatnák az agráriumot is. Ehhez persze előbb áldozni is kell. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az ágazat fejlesztési stratégiájának kidolgozása során foglalkozik a megújuló energiaforrásokkal is, de egy hatékony programhoz tárcaközi együttműködésre és a jogi háttérfeltételek megteremtésére is szükség lenne.
