A közép- és kelet-európai régió új uniós tagállamai közül Csehország után hazánkban volt a legmagasabb a tavalyi év államháztartási hiánya. A deficit mértéke a Pénzügyminisztérium által előre jelzett 4,6 százalékos GDP-arányos hiány helyett elérte az 5,9 százalékot. Nem kedvezőbb Magyarország államadósságának helyzete sem: a régió új uniós országai közül hazánknak a legnagyobb a nemzeti össztermék arányában számított eladósodottsága. Az államadósság mértéke jelenleg alig egy százalékkal marad alatta az EU által meghatározott hatvanszázalékos maximumértéknek.
Az Európai Bizottság gazdaságért és pénzügyekért felelős illetékesei szerint noha a magas hiány miatt megindítják az eljárást, a magas deficittel gazdálkodó új tagállamokat nem fogják arra kötelezni, hogy már az első évben a nemzeti össztermékük három százaléka alá csökkentsék a hiány mértékét. Esetükben az eljárás két alapvető ok miatt is eltér attól, amit a valutaunióban részt vevő országok esetében alkalmaznának. Egyrészt ezek az államok még nem tagjai az eurózónának, másrészt államháztartási helyzetük értékelésekor az Európai Bizottság „sajátos körülményként” fogja értékelni uniós csatlakozásukat, illetve annak gazdasági-pénzügyi következményeit – hangsúlyozta Joaquin Almunia, a gazdaságért felelős biztos szóvivője.
Az érintett országok több időt kapnak a magas hiány lecsökkentésére, de hogy mennyit, azt a pénzügyminiszterek tanácsa dönti el.
A magas hiányadatok és a lassú gazdasági növekedés miatt a kormány késleltetni kényszerül az euró bevezetésének – eredetileg 2008-ra tervezett – időpontját. A Bloomberg értesülései szerint Draskovics Tibor már döntött az eurózónához való csatlakozás új időpontjáról, s a 2010-es bevezetési dátumot javasolja majd a kabinetnek. A pénzügyminiszter erről egy üzletemberekkel folytatott tegnapi megbeszélés során szólt, ahol kifejtette: az euró 2009-ben is bevezetésre kerülhetne, de biztonságosabb a 2010-es dátumot megjelölni. Draskovics Tibor szerint ha a gazdasági növekedés gyorsabb lesz a vártnál, úgy a most meghatározandó időponthoz képest egy évvel korábban csatlakozhatunk az euróövezethez. A belépés új időpontjára vonatkozó döntés előreláthatólag csak a kormány jövő hét csütörtöki ülésén születik meg.
A csatlakozás végleges dátumával kapcsolatban szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az euró bevezetési dátumának ilyen hosszú lebegtetése káros a magyar gazdaságra nézve, mert bizonytalanságot tükröz. Mint ismeretes, Draskovics Tibor programjának januári bemutatásakor még azt ígérte, hogy a bizonytalanság elkerülése céljából legkésőbb április elsejéig ismerteti a belépés végső időpontját. Az uniós valuta magyarországi bevezetését tavaly még 2008. január elsejére ígérte a kormány, ám a kedvezőtlen gazdasági mutatók miatt a dátum felülvizsgálatát kezdeményezte a pénzügyi tárca.
Közép- és kelet-európai országok eladósodottsága (GDP %-ában)
Észtország 5,8
Lettország 15,6
Litvánia 21,9
Szlovénia 27,1
Csehország 37,6
Szlovákia 42,8
Lengyelország 45,4
Magyarország 59,0
Forrás: Eurostat
Csökkentek a jegybank devizatartalékai. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemzetközi tartalékai április végén másfél milliárd euróval csökkentek az egy évvel ezelőtti mértékhez képest – derül ki a jegybank tegnap közzétett adataiból. A jelentés szerint az április végi tartalék 44 millió euróval volt kevesebb az egy hónappal azelőtti szintnél. A tartalék tavaly áprilisi mértékén még érződött a forint elleni spekuláció visszaverésére szolgáló beavatkozás hatása. Dollárban számolva az MNB nemzetközi tartaléka 319 millió dollárral kevesebb, mint egy hónappal ezelőtt, és 843 millió dollárral alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
