Új veszéllyel kell szembenézni, hiszen az Európai Unió 2010-ig 700 ezer új kutatói állást akar létrehozni. Kedvező feltételek esetén ezek egy része Magyarországon jöhet létre, ellenkező esetben viszont máshol – mondta Kroó Norbert. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára kiemelte: a támogatás nemcsak állami feladat, hanem a magánszektornak is jóval többet kellene áldoznia e célra. Gilbert Fayl, a Közép- és Délkelet-európai Innovációs Térség alapító elnöke hozzátette, az egyetemeket támogatni kell.
Besenyei Lajos, a Magyar Rektori Konferencia elnökhelyettese rámutatott: az agyelszívás nem új keletű jelenség. A gazdagabb államok jobb feltételekkel magukhoz csábítják a szakma, a tudományos élet szereplőit. Ez azonban független az uniótól, hiszen ezzel a módszerrel az Egyesült Államok is régóta él. Manapság azt tervezik Angliában, hogy az ottani egyetemek fejpénzt kapnának a kelet-közép-európai diákokért. Besenyei hangsúlyozta: a hazai tudományos oktatás és élet a gazdasági mutatóknál jobban teljesít. Ennek dacára az egyetemek ma már működőképességük határán vannak, s komoly gondok lehetnek 2–4 éven belül, ha nem lesz pozitív változás támogatásukban.
A tegnap tartott konferencián a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció fontosságát emelték ki a résztvevők. A támogatások növelésének szükségességét mutatja az is, hogy amíg az unióban a GDP 1,8-1,9 százalékát fordítják K+F-re, addig hazánkban mindössze egy százalékát. Az országon belül van még ennél szerényebben támogatott régió is, például Észak-Magyarország, ahol ez a szám mindössze 0,2 százalék. Kroó ismertette: hazánk ipari exportjának 25 százaléka csúcstechnológiai termék, míg ez a németeknél 16 százalék. E kedvező arány mögött a hazai kutatási eredmények is ott vannak. Magyarországon az ipari export kétharmada a multiktól származik, s ezen cégektől el lehet várni, hogy még többet inveszteljának a szellemi potenciálba.
origo.hu
25 éve veszett nyoma, de még mindig keresik ezt a magyar férfit
