Manapság vállalkozói formában üzemel a fóti telephely – teljes neve Mafilm Szcenika Tervező, Kivitelező, Fővállalkozó és Szolgáltató Kft. A cég 1996-ban alakult a Magyar Filmgyártó Vállalat és a Mafilm Rt. szcenikai igazgatóságának jogutódjaként. Rákényszerültek a piaci jellegű működésre: mára nemcsak filmek és színházi produkciók, hanem különböző rendezvények és kiállítások komplex látványvilágának megteremtését is vállalni tudják, a tervezéstől a kivitelezésig.
Ha végigsétálunk a szabadtéri díszletvároson, meggyőződhetünk róla, hogy van mire támaszkodni: a fóti díszletegyüttes a legnagyobb Közép-Európában. Az évtizedek során produkcióról produkcióra gyarapodott, s mára van benne ókori főtér, favázas házakból álló falu, középkori vár, XVIII. századi angol városka éppúgy, mint a Notre Dame homlokzatának másolata, amely A púpos című filmhez készült. A Máriássy és Huszárik műtermekben több mint kétezer négyzetméter építhető be, a díszletépítészek igyekeznek mindenben a megrendelők kedvében járni. Van saját ács-, állványozó-, laka-
tos-, esztergályos-, asztalos-, makettos-, festő-, címfestő-, kárpitos-, szobrász- és villanyszerelő műhelyük, varrodájuk is.
Az ország legnagyobb, magánemberek által is igénybe vehető jelmeztárában hetvenezer különféle jelmez sorakozik: korabeli és estélyi öltözékek, táncruhák, farsangi és gyermekjelmezek. Akár meg is tervezik és el is készítik, ha nincs valami raktáron. (Némelyik külhoni megrendelő már személyre szólóan kéri a fóti mestert egy-egy területen.) A designstúdió munkáját mintegy tízezer fotóból álló dokumentáció is segíti, mely Magyarország szinte valamennyi fontosabb, forgatási helyszínként szóba jöhető épületét, létesítményét és tájrészletét tartalmazza. A Vayer Tamásról elnevezett szcenikai szakkönyvtár segítségével épp- úgy kideríthető, hogyan nézett ki egy XVI. századi angol szobabelső, mint egy XIX. századi orosz falu és a Napkirály udvara, vagy hogy mit viselt a divatos polgár asszony az előző századelő pesti utcáin. A piro- és fegyvertechnikai üzletág másfél ezer darabból álló, vaklőszerrel működő kézifegyver-gyűjteménye pedig bízvást egyedülállónak mondható. Mindez azonban csupán szűk szakmai körök számára ismert, holott akár egy „magyar Hollywood” vagy „budapesti Cinnecitta” is kialakítható volna belőle, valódi „kötelező” idegenforgalmi látványosságként. Hiszen forgatott itt Madonna és Antonio Banderas, de szolgált színhelyéül olasz tévéjátéknak, sci-finek, sőt Irigy Hónaljmirigy-paródiának is… A fóti cégnek a Pro Régió Kht., a központi régió fejlesztési ügynöksége sietett segítségére, hogy a régió struktúratervén belül kialakítsa számára azt a pozíciót, amivel később majd eurokonform módon pályázni lehet. A struktúraterv olyan tervezési műfaj, amely összehangolja a fejlesztési tervezést a fizikai rendezéssel, és egy területi egységre vonatkoztatva az információk folyamatos beépítésével áttekinthető képet nyújt róla. A hetvenes évek elején Angliában közigazgatási reform keretében vezették be ezt a fogalmat annak érdekében, hogy az egyes területfejlesztési egységeken belül megvalósulhasson a számítógépekkel támogatott tervezés. A struktúraterv magyarországi helyzetét jól jellemzi, hogy nincs hivatalosan, törvénybe foglaltan nevesítve, ezáltal nincsen kötelező egyeztetési, elfogadási és végrehajtási rendje sem. (Igaz, ez egyfajta szabadságot is jelent a terv készítői, a tervezők és az érintett partnerek számára.) A struktúraterv hazai bevezetése a Pro Régió ügynökséghez fűződik. Ennek keretében 2001-ben elkészült a közép-magyarországi régió struktúraterve, amely a településháló, a gazdaság, a műszaki infrastruktúra és a zöld felületek elemeit rendezte egységes rendszerbe, a jelenlegi állapot és a fejlesztési javaslatok grafikai, térképes bemutatásával. A tervet a regionális fejlesztési tanács 2001 decemberében saját hatáskörén belül elfogadta, mint olyan keretet, amely feltölthető a régió (Pest megye és Budapest) településeinek, illetve kistérségeinek projektjavaslataival, fejlesztési elképzeléseivel.
A 2002-es és 2003-as év folyamán aztán elkészítették a közép-magyarországi régió specializált, rekreációs struktúratervét is, amely áttekinthető képet nyújt a térség pihenő-szórakoztató lehetőségeinek térbeli helyzetéről, s konkrét javaslatokat is megfogalmaz. A rekreációs struktúraterv célja, hogy életképes projekteket, vagyis olyan fejlesztéseket ösztönözzön, melyeknek a finanszírozási és működtetési feltételei biztosítva vannak, illetve a helyi adottságokra épülnek, s ezáltal a helyi közösség identitásfejlesztéséhez is hozzájárulnak. A tervezés során három fogalom bevezetésére tettek kísérletet: rekreáció, szabadidő-gazdaság, kulturális gazdaság. A régió szabadidő-gazdasága a turizmushoz, a vendéglátáshoz és a szabadidős programokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat egyesíti. A kulturális gazdaság a nagyvárosi régiókra jellemző, a legdinamikusabban fejlődő és egyre nagyobb súllyal érvényesülő gazdasági elem. Ez az a terület, amelyben jelenleg is elképesztő gazdasági tartalék rejlik Közép-Magyarországon.
A konkrét tervezés során arra jutottak, hogy több, a régióban fellelhető helyszín közül mindenképpen érdemes kiemelni a fóti filmvárost. Az idegenforgalmi szempontból jelenleg még messzemenően kihasználatlan objektum a maga sokszínű szabadtéri történelmi díszletkomplexumával és a mögöttes filmes technikák bemutatásával egyfajta kulturális élményparkká dúsítható. Az elképzelés szerint olyan idegenforgalmi csomag alakítható ki különféle budapesti helyszínekkel, melyek jelenleg is rendszeresen filmforgatások helyszínéül szolgálnak. Így aztán nem kizárt, hogy pár év múlva már nem csak a dublini újságíró kollégák érdeklődnek majd a fóti filmváros iránt…
origo.hu
Diónyi jégeső, felhőszakadás és drasztikus lehűlés várható
